Viszonozni fogja Kína Trump büntetővámjait – Kitör a kereskedelmi háború?
Nem kellett sok idő, hogy megérkezzen Kína reakciója Donald Trump vámolásának hírére, amely mától, azaz csütörtöktől érvényes. A kínai vezetés ellenintézkedésekkel fenyegetőzik, a liberális világsajtó pedig már a "kereskedelmi háború kirobbanását" vizionálja. Peking viszont könnyedén visszahozhatja négyszázmilliárd dolláros bevételkiesését, ugyanis rövid időn belül talál egy másik piacot az amerikai helyett. Úgy tűnik, Európában már meg is találta: Szijjártó Péter bejelentése szerint az elsőszámú célpont mi vagyunk.
Huszonnégy óra sem telt azóta, mióta Donald Trump április 2-át „Amerika felszabadulásának napjává” nyilvánította, és kampányígéretét betartva megtorló vámokat vetett ki az Egyesült Államok szinte valamennyi kereskedelmi partnerére.
Így arra a Kínára is, amelynek termékei valóban elárasztották az amerikai piacot, sőt, a pekingi vezetés forradalmi AI-fejlesztése, a DeepSeek egyetlen nap alatt romba döntötte az amerikai tőzsdék vásárlóerejét még januárban – ahogyan arról a PestiSrácok.hu is beszámolt. Akkor a Nasdaq 100 index határidős ügyletei 2,5 százalékot, az S&P 500 határidős ügyletei pedig csaknem egy százalékot estek. A kaliforniai székhelyű chipgyártó, a Nvidia viszont egy nap alatt 17 százalékos esésével 589 milliárd dollárt vesztett értékéből, amely a valaha volt legnagyobb napi értékcsökkenés az amerikai tőzsdén.
A fentiekből is jól érzékelhető, hogy az amerikai piac mára már sebezhetővé vált az importáruk miatt, amelyre Trump megtorló vámokkal válaszolt.
Minden külföldön gyártott autóra 25 százalékos vámot vezetett be, a többi Kínában gyártott termék esetében 34 százalékos többletvámmal kell számolnia Pekingnek; ehhez pedig a korábban már kirótt 20 százalékos vám is hozzáadódik. Az összességében 54 százalékos vám pedig közel áll Trump korábbi, 60 százalékos vámkivetésének ígéretéhez.
Az arány példátlanul nagy, az ázsiai nagyhatalomnál csak az a Vietnám kapott nagyobb büntetővámot Washingtontól, amely egyébként előtte 90 százalékos vámot rótt ki az amerikai gyártmányokra. Persze ebben Kínát sem kell félteni, a tengerentúli országgal szemben kivetett 67 százalékos vámja is jelentősen megsínylette az amerikai piacot.
Akárcsak a kínait Washington válasza. Nem véletlen, hogy a kínai kereskedelmi minisztérium közleményében az elmúlt években lezajlott többoldalú kereskedelmi tárgyalásokon elért érdekegyensúly figyelmen kívül hagyásaként jellemezte az Egyesült Államok lépéseit, amelyek "nagyban hozzájárultak a nemzetközi kereskedelemhez."
Kína határozottan ellenzi ezt, és ellenintézkedéseket fog tenni jogainak és érdekeinek védelme érdekében
– áll a közleményben.
Trump friss tarifái most arra ösztönzik Kínát, hogy más piacokat keressen termékei számára, de ahogy a Reuters megjegyzi, a világon egyetlen ország sem rendelkezik olyan vásárlóerővel, mint az Egyesült Államok. A kínai vállalatok évente több mint 400 milliárd dollár értékben adnak el árut az amerikai piacon, vagyis Peking most ennyi bevételkiesésre számíthat – legalábbis egy darabig biztosan.
Trump tarifái biztosan nem segítik a kínai vállalatokat, és valóban ártanak egyes ágazatoknak, de nem érintik jelentősen a kínai gazdaságot. Az USA-ba irányuló export ugyanis egyre csökkenő jelentőségű Kína számára. Az amerikai vámtarifák fellendítik Kína kereskedelmét más régiókkal, Európától Délkelet-Ázsiáig és Afrikáig
– mondta William Hurst, a Cambridge-i Egyetem munkatársa a Reutersnek.
A kínai gyártók ugyanakkor attól tartanak, hogy az Egyesült Államokon kívüli piacokra irányuló verseny árháborúkat robbant ki az exportőrök között. Ezzel deflációs, azaz általános árszínvonal csökkenésére irányuló erők szabadulhatnak fel a világ második legnagyobb gazdaságában.
A Trump által bevezetett vámok ellenére a kínai hatóságok nem változtatnak az ország gazdasági fejlődésére vonatkozó előrejelzéseiken – idén mintegy öt százalékkal nő a kínai GDP.
Annak ellenére, hogy a liberálisok lapok – köztük a Tusk-párti lengyel Rzeczpospolita is – kereskedelmi háborút vizionálnak Kína és az Egyesült Államok között, ez egészen biztosan nem most fog bekövetkezni.
Trump ugyanis – ahogyan többször is kihangsúlyozta – büntetővámokat hozott Peking ellen, amelyet bármikor visszavonna, ha a kínai vezetés is felhagy a különutas tarifákkal Washingtonnal szemben.
Peking pedig nem hagyna ott egy biztos piacot még akkor sem, ha egyébként ezeket a bevételkieséseket valamelyest tudja rövid időn belül pótolni áthelyezésekkel.
Ahogyan azt Szijjártó Péter külügyminiszter is bejelentette, csütörtöktől kezdve Magyarország lett a kínai beruházások első számú európai célpontja. Mindezt a magyar tárcavezető azután közölte, hogy Ling Ji kínai kereskedelmi miniszterhelyettessel találkozott – párhuzamosan az amerikai büntetővámokat érintő kínai reakcióval.
Kiemelt kép: Donald Trump amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök még 2017-ben. Fotó: MTI/EPARoman Pilipej
