Posztkommunistákkal való leszámolás, Ukrajna-pártiság és a jó öreg IMF-hitelek – Mit képvisel az új román államfő?
Több mint két héttel megválasztása után hosszú sajtótájékoztatót tartott Nicusor Dan, az új román elnök. A liberális politikus felvázolta terveit a mostani ciklusra, az eredmény pedig nem lephet meg senkit: Dan elkötelezett Ukrajna támogatása iránt, integrálná Moldovát a NATO-ba és növelné Románia katonai kiadásait, ami könnyen IMF-hitellel végződhet. Emellett Nicusor Dannak együtt kell működnie a meglévő kormánnyal, köztük az RMDSZ-szel, ha le akar számolni a román titkosszolgálat posztkommunista és korrupt vezetőivel. Kétfrontos háborút vívhat Nicusor Dan, de kérdés, hogy melyikből kerül ki majd győztesen.
Habár az erdélyi magyaroknak és a székelyeknek hála megakadályozták a magyarellenes George Simion államfői jelöltségét, Románia problémáját ez nem oldotta meg. Az új román elnök, Nicusor Dan-nak egy sor üggyel-bajjal kell szembesülnie, kezdve a költségvetési hiánnyal, az inflációval, a közintézmények nagymértékű munkaerőhiányával vagy az igazságszolgáltatás válságával.
Az államfő többek között ezért is folytatott megbeszéléseket a kormány többi tagjával, így a szociáldemokratákkal (PSD), saját pártjával, a nyugati liberális Mentsétek meg Romániát Szövetséggel (USR), a nemzeti liberálisokkal (PNL) és természetesen a Kelemen Hunor vezette Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ).
A hagyományoknak megfelelően ezt követte a szerdai, az új román elnök által vezetett sajtótájékoztató. Amelyet – nem tudni, mennyire tudatos döntésen alapulva – június 4-én, helyi idő szerint délelőtt 10 órára hirdettek meg.
A dátum és az időpont nekünk, magyaroknak fájdalmasan ismerős: nemcsak a dátum, hanem az időpont is gyanúsan egybeesett Trianon békediktátumának 105 évvel ezelőtti aláírásával. Igaz, most kivételesen nem egy újabb magyar területre vetett szemet a román vezetés, hanem a fent említett problémák megoldásáról értesítették a helyi sajtót.
Illetve annak ígéretéről. Merthogy – mondhatni, csak a szokásos módon – még miniszterelnöke sincs jelenleg Romániának, és az új államfő sem tudott többet mondani a sajtónál.
„Eddig egyetlen személyről sem esett szó a kormánybeszélésen.”
"Nagy pizzát eszünk, kisebbért fizetünk"
Nem sokkal jobb a helyzet a román költségvetésben sem. Az elnök így foglalta össze a problémát:
„Évek óta fizetünk egy közepes pizzáért, de nagyot eszünk helyette. Ez nincs ingyen. Ezt a különbözetet természetesen valakinek ki kell fizetnie. A probléma az, hogy az állami kiadások túlságosan megnőttek, és most alkalmazkodnunk kell.”
Dan azt mondta, a költségvetési hiány megoldására dolgozik egy aktív munkacsoport. A tervek szerint holnap, azaz csütörtökön bemutatják a javaslatok első tervezetét a vezetőknek, és onnantól kezdve megkezdődik a politikai vita.
„Amit üzenni szeretnék a románoknak és a pénzügyi környezetnek, az az, hogy komolyan gondoljuk a dolgot. Tudatában vagyunk annak, hogy Romániának olyan hiánya van, amely nem fenntartható, és komolyan gondoljuk mind a hiány csökkentését, mind az Európai Bizottsággal, mind a pénzügyi környezettel, a befektetőkkel való kapcsolatot”
– tette hozzá Nicușor Dan a Digi24.ro tudósítása szerint.
Kommunista és korrupt román kémek
Az államfő egyúttal bejelentette, hogy június 30-ig egy átfogó közigazgatási és költségvetési intézkedéscsomagot nyújtanak majd be, amelyet egy törvénycsomag kísér majd. Részletek azonban nem árult el az intézkedésekről.
De hogy jön ide a közigazgatás?
Románia évtizedek óta küzd közigazgatási problémával: miközben óriási a munkaerőhiány, előfordul, hogy az állami intézményekben ugyanaz a kör vagy éppen a konkrét személy adja át egymásnak a stafétabotot – és nem törvényes úton.
A legkirívóbb esetek az FBI mintájára létrehozott Román Hírszerző Szolgálatnál (SRI) és a „román CIA-nál”, a Külföldi Hírszerző Szolgálatnál (SIE) figyelhetők meg.
A 2023 júliusában lemondott Eduard Hellvig például úgy vezette 8 évig és 4 hónapig az SRI-t, hogy utána annak első helyettese, Răzvan Ionescu tábornok vette át az irányítást. Csakhogy tette mindezt törvénytelenül. Furcsa módon sem Klaus Iohannis, sem Ilie Bolojan elnökök nem mertek kinevezni senkit a helyére.
Gabriel Vlase pedig a Külföldi Hírszerző Szolgálatot (SIE) vezeti 2018 óta, aki tavaly plágiumbotrányával került a hírekbe: doktori disszertációja 60 oldalnyi plagizált szöveget tartalmaz. Vlase a disszertációját 2010-ben védte meg a román hírszerzési akadémián, ami számos hasonló plágiumügyben érintett.
De ki írta a doktori munkából készült könyv utószavát? Hát az a Iulian Vlad, aki a Ceausescu-rezsim utolsó Securitate-vezetője volt, és az emlékezet a legelnyomóbb kommunistának tartja.
Ráadásként álljon itt a Védelmi és Őrzési Szolgálat (SPP) példája is, amelyet 2005 óta egy bizonyos Lucian Pahonțu tábornok vezet. Ő nem mellesleg már 2024 novemberében vonult nyugdíjba, mégis az intézmény élén áll a mai napig.
A fenti jelenségeket hívják a román köznyelvben sinecure-nak, azaz „zsíros állásnak”, amikor részben vagy egészben törvénytelenül vezet valaki egy állami szervet.
Dan most ezt törölné el, és mint mondta, hiába volt ígéret a korrupció felszámolásával, az államfő kijelentette, hogy nem elégedett vele.
Nem, egyáltalán nem vagyok elégedett a korrupcióellenes folyamattal, a korrupciónak számos területét elhanyagolja a román állam, és amint végzünk a hiánycsökkentéssel és megalakítjuk a kormányt, az igazságszolgáltatási szektor lesz a fő gondom, beleértve az ügyészségek vezetőivel folytatott megbeszéléseket az új ügyészségi vezetők vezetési terveiről. Itt a román államnak nagy a lemaradása. Szükségünk van egy civil igazgatóra az SRI-nél, és nagy valószínűséggel egy új igazgatóra az SIE-nél is
– tette hozzá.
Brüsszel, Ukrajna, IMF
A liberális államfő külpolitikájában sem rejti véka alá irányvonalát: együttműködik majd az Ukrajnát feltétel nélkül támogató „hajlandók koalíciójával”, egyeztetnek majd magával a háborús országgal is, és a kettejük között zajló június 10-i csúcstalálkozón is részt vesznek majd.
Az Ukrajnával kapcsolatos nyilvános kommunikációval kapcsolatban Nicușor Dan elmondta, hogy új megközelítést fognak alkalmazni, hogy a románok megértsék, miért elengedhetetlen a Kijevnek nyújtott segély a saját biztonságuk szempontjából:
„Ukrajna biztonsága és a román segély Ukrajnának olyan kérdés, amely Románia és a Moldova Köztársaság biztonságát is érinti”
– hangoztatta az államfő.
Emellett elkötelezte országát a NATO mellett, megerősítené a Kreml által kifogásolt keleti szárny védelmét, sőt, támogatja Moldova integrációját is a katonai szövetségbe.
S ha már védelem, Dan nem kertelt: az biztos, hogy az Európai Bizottság utasítására jövőre emelik Románia védelmi kiadását, ugyanakkor Ursula von der Leyenék azt is követelik a román vezetéstől, hogy menjenek 3 százalék alá a költségvetési hiánnyal, hogy az unió mentesítse a többi román katonai kiadásokat.
Viszont a hiányt pótolni kell – és keleti szomszédaink kölcsönökből, minden bizonnyal IMF-hitelekből fogják megtenni.
Ami viszont nekünk, magyaroknak fontos, hogy nemrég a parajdi sóbánya kapcsán is gátépítési programot sürgetett, hogy aztán az általa vezetett kormány több mint 130 millió lejes mentőcsomagot állítson össze.
Ha hihetünk az ígéreteknek, a felelősöket valóban előállítják majd, és ha a posztkommunistákkal való leszámolást is komolyan vehetjük, elkezdődhet valami, ami véget vethet a Securitate-hagyományokkal. De ez egyelőre még csak feltételes mód.
Kiemelt kép: MTI/Veres Nándor
