Pesti Srácok

PS-exkluzív: kiutasították a kémkedés gyanújába keveredett két magyar magánnyomozót Bosznia-Hercegovinából

PS-exkluzív: kiutasították a kémkedés gyanújába keveredett két magyar magánnyomozót Bosznia-Hercegovinából
BOsnyák rendőrök állították elő a kémkedés gyanújába keveredett magyarokat

Magyarokat utasítottak ki Bosznia-Hercegovinából, mert illegálisan követtek és filmre vettek külföldieket, amint találkoznak Banovićiban. PS-exkluzív információ szerint akár szénbányászati üzleti ügy, ipari kémkedés is lehet a háttérben.

Miután sorozatos ellenőrzéseket végeztek két magyar állampolgárral kapcsolatban, akiket hírszerző tevékenység gyanújával őrizetbe vettek, kiutasították őket Bosznia-Hercegovinából. PS-exkluzív információ szerint szénbányászati üzleti ügy, ipari kémkedés húzódhat a háttérben. A boszniai elhárítás megállapította, hogy a két magyar magánnyomozó illegálisan dokumentálta és rögzítette külföldi személyek Banovići környékén tartott találkozóját.

PS-exkluzív
A két kémgyanús magyart kiutasították az országból; a PS exkluzív információi szerint ipari kémkedésen kaphatták őket (Képforrás: Shutterstock)

Magyarokat utasítottak ki Bosznia-Hercegovinából, mert illegálisan követtek és filmre vettek külföldieket (harmadik országból érkező személyeket), amint találkoznak Banovićiban, közölte a jól értesült klix.ba bosnyák hírportál. A PS-exkluzív információi szerint akár szénbányászati üzleti ügy, ipari kémkedés is lehet a háttérben.

Mint azt a PestiSrácok.hu már megírta: Tuzla kanton Belügyminisztériumának Rendőrségi Igazgatóságának tagjai október 22-én őrizetbe vettek két magyar állampolgárt, akik Tuzla térségében, Banovićiban keltettek feltűnést viselkedésükkel, majd röviddel ezután átadták őket a Bosznia-Hercegovina Külügyi Szolgálat terepi központjának.

Az ország bányászati központjában, Banovići környékén azonosították és fogták el őket, állampolgári bejelentés alapján, a duó gyanús viselkedése miatt. G.B. -t (1952) és J.G.-t (1962) a Banovići Rendőrkapitánysára szállították, és azzal gyanúsítják őket, hogy illegálisan rögzítettek és megfigyeltek személyeket és (közelebbről meg nem nevezett) tárgyakat a térségben.

„A hivatalos intézkedések végrehajtása során nyilatkozatokat gyűjtöttek a fent említett személyektől Bosznia-Hercegovinában való tartózkodásuk körülményeivel kapcsolatban. Az ellenőrzések során megállapították, hogy Bosznia-Hercegovinában tartózkodtak azzal a céllal, hogy dokumentálják és rögzítsék az eseményt – két külföldi személy találkozását Banovići község területén” – közölte a Bosznia-Hercegovina Külföldi Ügyek Szolgálata.

Tekintettel arra, hogy a szóban forgó külföldi állampolgárok illegálisan végezték a fent említett tevékenységeket, a Külföldi Ügyek Szolgálata a vízummentes tartózkodás megszüntetését és Bosznia-Hercegovina területéről való kiutasításukat rendelte el.

„A személyek október 23-án hagyták el Bosznia-Hercegovina területét a karakaji határátkelőn keresztül” – tette hozzá a szolgálat illetékese.

PS-exkluzív: miért éppen Banovići?

Amennyiben valóban ipari kémkedésen kapták a két érintett magánnyomozót, felmerül a kérdés, miért éppen Banovići térségében került sor az akcióra? Lehetett ipari kémkedés?

A válasz egyszerű. Igen, lehetett szó ipari kémkedésről. A térségben egyetlen olyan objektum van, ami nemzetbiztonságilag is fontos Bosznia-Hercegovinának: az állami kézben lévő szénbányákról.

Az RMU Banovići d.d. (Rudnik i Metalurgija Banovići), amely Bosznia-Hercegovina egyik legnagyobb lignitbányáját működteti (beleértve a Grivice, Turija, Čubrić felszíni és az Omazići földalatti bányákat), elsősorban állami tulajdonban van. A cég részvénytársasági formában működik, de a tulajdonosi struktúra nagy része (több mint 50%) a Bosznia-Hercegovinai Szövetséghez (FBiH) tartozik, így stratégiai fontosságú közvállalatnak minősül. Ez a tulajdonlási modell teszi lehetővé, hogy a bánya szenet szállítson az állami erőműveknek (pl. Tuzla hőerőmű), háztartásoknak, valamint exportáljon Szerbiába és Horvátországba.

Korábbi években (pl. 2010-es években) felmerült privatizációs nyomás, például a Banovići hőerőmű-projekt kapcsán, ahol kereskedők (mint Vuk Hamović) voltak a közvetítettek kínai befektetők felé, de a cég maradéktalanul a RMU Banovići tulajdonában maradt volna. Jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy jelentős magánbefektetők szerepelnének a tulajdonosi körben; a vállalat stabilan az állam kezében van, körülbelül 2600 alkalmazottal és évi 1,2–1,5 millió tonna termeléssel. (Forrás: grok.hu)

 

Ajánljuk még

Ennyit a cserdi csodáról: eltűnt százmilliók, bűnöző zugügyvéd, bebukott projektek

Exkluzív 2020 október 22.
Három nagy cserdi uniós beruházásra nyújtott támogatás is érintett lehet abban a büntetőügyben, amelyeknek a kirobbanása előtt vetett véget életének a Baranya megyei kistelepülés, Cserdi polgármestere, Bogdán László – tudta meg a PestiSrácok.hu. A polgármesteri hivatal 80 oldalas átadás-átvételi jegyzőkönyvéből kiderül, hogy csaknem 400 millió forint tűnhetett el a település számláiról: ezek között szerepel az a 265 millió forintos kerékpárút építésre kapott összeg, amihez még hozzá sem nyúlhattak volna, és két másik nagy projekttel is gondok lehetnek, azok kifizetett forrása is hiányos. A háromból kérdéses, hogy akár egy is sikerrel zárul-e. A terményraktár a legnagyobb jóindulattal 70 százalékos készültségi szinten van, de az összes pénzből már csak 13 millió maradt, a bölcsőde kiviteli tervei ugyan már kész vannak, de egy kapavágás sem történt, a pályázati támogatásnak ehhez képest már a negyede elfogyott. A kerékpárútra kapott pénz hiánya az egész megye kerékpárút-hálózati fejlesztését, 9 kistelepülés közös projektjét veszélyezteti. A százmilliók eltűnésében közrejátszhatott egy pécsi jogtanácsos, akire Bogdán a projektek irányítását bízta. A PestiSrácok megtudta, hogy a férfit a gazdasági tevékenységtől már korábban eltiltották, és csalás miatt, egy másik ügyben éppen a napokban ítélték több éves letöltendő börtönbüntetésre. Portálunknak exkluzív nyilatkozatot adott annak a közös önkormányzati hivatalnak a vezetője, ahová Cserdi is tartozik. Papp Gizella többek között arról beszélt, hogy Bogdán László roma felzárkóztatásra kapott forrásnak hazudta a kerékpárútra nyert támogatást és az egészet elköltötték – mivel ők nem ismerték a pénz eredetét és célját, a költéseket fedező csapatépítésről, mentorálásról, tanácsadásról szóló tízmilliós számlák sem tűntek aggályosnak. Tényfeltáró helyszíni riportunk után Cserdi kapcsán legfeljebb egy dolog tűnhet majd csodának: hogy mindaz, ami a csillogtatott színfalak mögött a faluban valóban történt, csak most bukott ki.