Az egyházak erősítik fel a felháborodott ukrán társadalom hangját - Ukrajna elleni merényletnek nevezte az ukrán görögkatolikus egyházfő a korrupciós botrányt
Fotó: Czeglédi Zsolt
Háborús helyzetben a társadalmi elégedetlenség hangjai nehezen fogalmazódhatnak meg, köszönhetően a gyülekezési korlátozásoknak, kijárási tilalmaknak. Nem véletlen, hogy a nyilvános tereken csak néhány száz fős, vagy még annál is kisebb „tüntetések”, demonstrációk kísérik a háború kirobbanása utáni eddigi legnagyobb korrupciós botrányt. Az ukrán társadalom ugyanakkor érezhetően forrong az igazságtalanság miatt, hogy miközben emberek halnak meg a fronton, az emberek nyomorognak, a hatalom bizonyos körei százmillió dollárok elsikkasztásáért lehetnek felelősek. A méltatlanság fájdalmának megfogalmazását az ukrán egyházak vállalták fel.
Legutóbb Szvjatoszlav Sevcsuk püspök, az ukrán görögkatolikus egyház vezetője heti videóüzenetében kritizálta kemény hangon a nemrégiben kirobbant korrupciós botrány felelőseit. Ukrajna történelmi egyházai korábban közös nyilatkozatban is elítélték a komoly nemzetközi visszhangot is kiváltó, egy maffiahálózat működését is felvető csalássorozatot. Sevcsuk püspök ugyanakkor elsősorban arra helyezi a hangsúlyt videóüzenetében, hogy milyen gyötrelmet okozott a botrány annak az ukrán társadalomnak a lelkében, amely közben a létéért küzd.
A korrupciós botrány tovább mélyítette az ország nyomorúságát
Sevcsuk főpásztor – akinek szavait a Catholic Herald idézi – elöljáróban is arról beszél,
osztozunk társadalmunk fájdalmában, és az egyház prófétai szerepét betöltve következetesen elítéljük a korrupció jelenségét.
Mint kiemelte, miközben az ukrán csapatok hősiesen állnak ellen az orosz támadásnak, a belpolitikai botrány csak tovább mélyítette az ország nyomorúságát
egy olyan időszakban, amikor sok háztartás már így is küzd fűtés- és áramhiánnyal.
Nyomatékosította,
a háborús korrupció Ukrajna fennmaradása elleni támadásnak minősül. Durva szabotázsakció.
Az ukrán társadalom záró toleranciát hirdetett a korrupció ellen
A püspök szerint bíztató a hatóságok elszántsága, és reményét fejezte ki, hogy az állam és a kormány képes lesz megfékezni a korrupció jelenségét. Ugyanakkor hangsúlyozta, tapintható az ukrán társadalom elégedetlensége – amely a plébániai életben vagy a civil társadalomban is megfogalmazódik. Szerinte az ukrán társadalom
zéró toleranciát hirdetett e gonoszság – erkölcsi, társadalmi, gazdasági – bármilyen megnyilvánulásával szemben.
Kiemelte,
a korrupció nemcsak erkölcsileg bűn, de bűncselekmény Ukrajna ellen.
Sevcsuk végezetül azt hangsúlyozta, a háború és a belső igazságtalanságok okozta károk ellenére a nemzet céljai változatlanok.
Belső fájdalmaink és nehézségeink, a háború új áldozatai ellenére senki sem törheti meg Ukrajna szabadság, igazság, méltóság és függetlenség iránti vágyát, amelyek minden ember és minden nemzet fejlődésének elengedhetetlen előfeltételei
-fogalmazott.
Az ukrajnai görögkatolikusok az ország második legnagyobb felekezeteként a társadalom közel 10 százalékát alkotják. Szavuk tehát nem a legerősebb Ukrajnában, ugyanakkor, mivel az egyetemes katolikus egyházhoz tartoznak, azaz a római pápa fennhatósága alá, állásfoglalásuk úgy bel-, mint külpolitikailag jelentősnek tekinthető.
A korrupció Ukrajna erkölcsi hanyatlásának bizonyítéka
A Moszkvától a háború miatt különváló ukrán ortodox egyház ugyan külön felhívásban nem tiltakozott a korrupciós botrány kapcsán, ehelyett az ukrán vallási szervezetek közös felhívásban ítélték el a visszaéléseket már november 16-án. Az Ukrán Egyházak és Vallási Szervezetek Tanácsának felhívása szintén azt emeli ki, milyen mélyen megrázta az ukrán társadalmat a nagyszabású korrupciós botrány híre, amelyben „magas rangú tisztviselők és hozzájuk közel álló személyek vettek részt”.
Egyre több részlet kerül nyilvánosságra. Mégis, amit már látunk és hallunk, az is erős érzelmi reakciót és felháborodást vált ki
-hangsúlyozzák, kiemelve, hogy az ügy
jelentős pénzügyi és hitelességi veszteségekkel jár az orosz agresszióval való szembenézés rendkívül kritikus pillanatában.
Hozzáteszik,
egy felszabadító, gyarmatellenes háború idején, amikor népünk minden erejét latba veti az agresszor legyőzésére, a korrupció példátlan megnyilvánulásai nemcsak a mély erkölcsi hanyatlás bizonyítékai, hanem a köz- és állami bizalom elárulása is.
Úgy vélik,
egy olyan időszakban, amikor katonáink vérüket ontják a szabadságért, a hatalommal vagy befolyással való korrupt visszaélés nemcsak bűncselekménnyé válik, hanem védelmezőink hősiességét és az egész nemzet áldozatát sérti.
Mint fogalmaznak,
csak a határozott, őszinte és felelősségteljes válasz – mind az állami szervek és tisztviselők, mind a társadalom egésze részéről – segíthet begyógyítani az ejtett sebet, helyreállítani a bizalmat, és megmutatni, hogy az állam védi az igazságot és az igazságosságot, és képes ellenállni nemcsak a külső agressziónak, hanem a belső, romboló kihívásoknak is.
Az egyházak óvnak az érzelmek elszabadulásától
Az egyházak ugyanakkor arra kérik Ukrajna társadalmát, hogy maradjon „érzelmileg kiegyensúlyozott és rendíthetetlen”. Ugyanakkor elismerik,
egy olyan népnek, amelynek legjobb fiai és lányai vérüket ontják, a csatatéren halnak meg, fogságban szenvednek, és utolsó megtakarításaikat adják a fegyveres erők támogatására, minden joga megvan a felháborodáshoz. Ezt a jogos felháborodást azonban konstruktív útra kell terelni.
Ukrajna csak az igazság és az igazságosság talaján épülhet újra
Úgy vélik, a korrupció megosztottságot szül, csak az orosz agresszor érdekeit szolgálja, ezért
- csak az egység, a kölcsönös támogatás és a gonosz elleni közös küzdelem az, ami ma megmenti Ukrajnát [..] Csak az igazság és az igazságosság megteremtése válhat szilárd alapjává Ukrajna jövőjének, amelyért együtt küzdünk.
