Irán bevetette a kazettás bombaarzenálját Izrael ellen - Mitől veszélyesebb a többi fegyvernél?
Az amerikai légierő kazettás bombákat lő ki egy hadgyakorlaton. Az alján lévő lőszerek még kisebb részlőszerekre esnek szét. Fotó: USAF
Bekövetkezett az iráni háború azon szakasza, amitől tartottunk. Irán és az általa támogatott Hezbollah bevetette kazettás bombaarzenálját Izrael ellen, amely valóságos tömegpusztító fegyver a civilek megsemmisítésére. A fegyver legvitatottabb pontja, hogy sok esetben - szándék nélkül - késleltetve működik, így akár hosszútávon is gyilkol a hatótávolságán belül. Ám hiába a tiltó egyezmény, mivel sem Washington, sem Jeruzsálem azt nem írta alá, ezért különösebben nem ér semmit. Ezt már az ukrajnai háború is megmutatta.
Sajnálatos módon ismét új szintre lépett a közel-keleti háború, miután a Hezbollah libanoni terrorszervezet és Irán összehangolt kazettás bombatámadásokat hajtott végre Izrael ellen, legalábbis egy nemzetbiztonsági szakértő állítása szerint. A műveletről egyelőre sem Teherán, sem a Hezbollah nem adott ki közleményt.
„A Hezbollah teljes mértékben csatlakozott a háborúhoz, és úgy tűnik, hogy most már nagyon jól együttműködnek Iránnal”
– mondta Kobi Michael, a Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézetének és a Misgav Intézetnek a vezető kutatója a Fox News Digitalnak, miközben Tel-Aviv közelében lévő óvóhelyéről beszélt.
A szakértő szerint ezzel a kazettás bombatámadással az iráni rezsim által támogatott csoport visszatért gyökereihez, a dél-libanoni gerillaháborúhoz.
„Az Irán által támogatott csoport kis egységekben működő harcosai kerülik az izraeli lehallgatás veszélyének kitett kommunikációs eszközök használatát, és korlátozzák a kulcsfontosságú páncéltörő rakéták használatát, amikor izraeli csapatokkal harcolnak”
– mondták a Hezbollah katonai tevékenységeit ismerő források.
Izrael északi részét, Haifa környékét heves bombázások érik, és a jelek szerint civilek a Hezbollah fő célpontjai. Azt egyelőre csak valószínűsíthetjük, hogy a kazettás bombákat ellenük is bevetették.
A feltételezést erősíti, hogy az Associated Pressnek nyilatkozó katonai tisztviselő szerint az Irán által Izrael felé indított lövedékek nagyjából fele kazettás bomba volt. Tegyük hozzá, a zsidó állam sem nézte tétlenül az eseményeket, hadseregük többször is megtámadta a Dahiyeh néven ismert Hezbollah-erődítményt, és az evakuálásról szóló hírek alapján meg is semmisítették az objektumot.
Mitől pusztító fegyver a kazettás bomba?
A háború tehát a kazettás bombák megjelenésével egy új szintre nőtt, amelynek következtében egyre kevesebb esélyt adnak a civileknek a túlélésre.
A kazettás bomba ugyanis nem egy kijelölt célpontok elpusztítására kifejlesztett fegyver, hanem sokkal több.
Egy olyan tömegpusztító eszköz, amely a levegőben szétrobbanva magából sok apró, akár több száz lőszert lök ki nagy kiterjedésben. Hogy ezek a lőszerek pontosan hova repülnek ki, gyakorlatilag a fegyver dönti el, hiszen a magasság, és a széljárás is befolyásolhatja a lőszerek pontos érkezését.
Nem beszélve arról, nem mindegy, hogy milyen típusú gépből engedik le a bombákat. Ugyanis repülőgépek, tüzérségi eszközök és rakéták is hordozhatják a kazettás fegyvereket, mielőtt kinyitják a csapóajtókat.
De nemcsak a helyszíni kiszámíthatatlanság a legrosszabb a kazettás bombákban. Ugyanis a lőszereik nagy része nem robban fel azonnal, a közelmúltbeli konfliktusokban alkalmazott bombák 40 százaléka maradt csendben eddig – ettől függetlenül bármikor működésbe léphetnek, vagyis hosszú távon is veszélyesek a civilekre. Talán ez a tényező járult a leginkább ahhoz, hogy a világ legtöbb országa még a katonai célpontok ellen is betiltotta a kazettás bombák használatát.
Már Ukrajnának is adtak ilyen fegyvereket
Ennek ellenére sajnos a legutóbbi bevetésükhöz nem kell első alkalmazásuk időszakáig, a második világháborúig visszamenni.
A Biden-kormányzat ugyanis 2023 július 7-én bejelentette, hogy jóváhagyták a a fegyverek Ukrajnának történő átadását. Az ukrajnai háború számára ez az eszköz nem volt ismeretlen, hiszen mind az ukránok, mind az oroszok használták már a kazettás bombákat.
Az Egyesült Államok sem szerénykedhet: 1964 és 1973 között becslések szerint 260 millió kazettás bombát dobott le Laoszban. Eddig kevesebb mint 400 ezret – vagyis kevesebb mint fél százalékát – sikerült eltakarítani, ami miatt legalább 11 ezer ember vesztette életét.
Így hát ne csodálkozzunk azon, hogy még a hírhedten ukránpárti jogvédő szervezetek, mint például a Human Rights Watch is tiltakoztak Ukrajnával – és persze Oroszországgal – szemben a kazettás bombák miatt.
Tiltó egyezmény - erő nélkül
Ám a 2008-ban elfogadott és két évre rá érvénybe lépett dublini nemzetközi egyezményről - amelyet Magyarország is aláírt - már a megalkotásakor tudták, nem lesz nagy hatása.
A világ legnagyobb kazettásbomba-gyártói és -használói – mint az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Ukrajna, Izrael – ugyanis nem részesei az egyezménynek, így nem tekintik magukra kötelezőnek a tiltást.
Márpedig ha ebben Izrael és az Egyesült Államok is partner a kazettás bombák alkalmazásában, akkor hogyan várhatjuk el, hogy Irán, illetve az általa támogatott Hezbollah is tartózkodjon annak bevetésétől? A kérdés persze költői.
Kiemelt kép: Az amerikai légierő kazettás bombákat lő ki egy hadgyakorlaton. Az alján lévő lőszerek még kisebb részlőszerekre esnek szét. Fotó: USAF
