A volt orosz főtárgyaló megerősítette ukrán kollégája állításait: tanácsadói csoport akadályozta meg, hogy Zelenszkij aláírja a békeszerződést

Kijev több százezer ukrán katona életét menthette volna meg, ha tavaly tavasszal aláírja a békeszerződést Moszkvával – jelentette ki kedden Vlagyimir Megyinszkij orosz elnöki tanácsadó, aki akkor az Ukrajnával tárgyaló orosz küldöttség vezetője volt.

Mély meggyőződésem, hogy ha Kijev akkor, kölcsönösen elfogadható feltételek mellett aláírta volna a békeszerződést, ezzel katonái százezreinek életét mentette volna meg. De (Volodimir) Zelenszkij (ukrán elnök) a háborút választotta

– mondta Megyinszkij az orosz állami tévécsatornákon leadott nyilatkozatában. Megyinszkij arra reagált, hogy David Arahamija, aki a béketárgyalásokon az ukrán küldöttség vezetője volt, és aki jelenleg az ukrán elnök pártja, a Nép Szolgája frakcióvezetője az ukrán parlamentben, egy, a hétvégén adott ukrajnai tévényilatkozatában, arra a kérdésre, hogy Kijev miért szakította meg a tárgyalásokat Moszkvával, kijelentette: “Amikor visszatértünk Isztambulból (a tárgyalások helyszínéről), Boris Johnson (akkori brit miniszterelnök) eljött Kijevbe, és azt mondta, hogy mi egyáltalán nem írunk alá velük semmit. És egyszerűen harcoljunk csak.”

Arahamija ezen megnyilatkozásai természetesen a becsületére válnak. Csak annyit teszek hozzá, hogy április 15. után, amikor a békeszerződés előzetes szövege elkészült, nemcsak Boris Johnson utazott el Kijevbe, hanem a fő gazdák – ha jól emlékszem, az amerikai külügyminisztérium vezetője, a Pentagon főnöke is – sietve Kijevbe repültek. Emellett maga Arahamija is elismerte, hogy megalakult egy tanácsadói csoport, amely eltanácsolta Zelenszkijt attól, hogy aláírja a békeszerződést

– mondta Megyinszkij. Véleménye szerint “így szalasztották el az esélyt a háború befejezésére”, és most már csak akkor lehet békemegállapodást kötni, ha megvalósulnak az orosz “különleges hadművelet” célkitűzései. A volt orosz főtárgyaló úgy vélekedett: az ukrán hatalom most elismerte, hogy önállótlan, és hogy kívülről diktálják a döntéseit. Megyinszkij azt állította, hogy Oroszország soha nem tűzte ki céljául Ukrajna meghódítását; egyúttal a Nyugatot és Zelenszkijt vádolta meg azzal, hogy “belerángatta” Moszkvát egy átfogó katonai műveletbe. Az orosz tisztségviselő megerősítette Arahamija kijelentését, miszerint Moszkva azt követelte Kijevtől a tárgyalások során, hogy mondjon le a NATO-csatlakozásról.

De hangsúlyozom, hogy részünkről ezen túlmenően a feltétel nélküli követelések között szerepelt a Krím feletti orosz szuverenitás és a Donyec-medencei köztársaságok függetlenségének elismerése, aztán volt számos humanitárius követelés, de mi a Donyec-medencei orosz ajkú lakosság védelméből indultunk ki

– nyilatkozott Megyinszkij. Elmondta, hogy Kijev megkapta a felek által korábban elfogadott, 18 oldalas szerződéstervezetet. Mint mondta, ez volt az a dokumentum, amelyet később Vlagyimir Putyin orosz elnök Moszkvában a konfliktusban közvetíteni próbáló afrikai vezetőknek bemutatott.

Oroszország és Ukrajna tavaly tavasszal előbb Fehéroroszországban, majd Isztambulban folytatott béketárgyalásokat. Putyin orosz elnök később azt mondta, hogy a felek kidolgoztak és parafáltak egy szerződéstervezetet, de ezt Kijev “a történelem szemétdombjára hajította”. Moszkva szerint a dokumentum kötelezettségvállalásokat tartalmazott Ukrajna semleges, el nem kötelezett státuszára és arra vonatkozóan, hogy nem telepít külföldi fegyvereket, köztük atomfegyvereket a területére.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko