Az Európai Néppárt (EPP) első embere nemrégiben már szinte kínos igyekezettel dicsérte agyon az Európai Parlament előtt Klaus Iohannist és Romániát, majd Manfred Weber azt is bejelentette, hogy az EPP Bukarestben kezdi meg kampányát. Akár Bezzegromániát is kiálthatnának a baloldali portálok, de valószínűleg ők is érzik, hogy Weber tulajdonképpen tüzet oltani megy majd Bukarestbe, az EU-szkepszis miatt ugyanis komoly ellenfelekre számíthat az Európai Néppárt a választások után.
Ha valamiért, akkor most lenne oka bezzegromániázni a balos propagandaportáloknak, hiszen nagy kedvencük, a kamukonzervatív, hungarofób Manfred Weber szerdán jelentette be, hogy az Európai Néppárt Bukarestben kezdi meg EP-választási kampányát. A néppárti elnök tette mindezt olyan méltatások közepedte, hogy szinte csak orális örömökben nem részesítette az ülésen szintén résztvevő Klaus Iohannis román elnököt mindjárt ott a helyszínen. Webertől például megtudhattuk, hogy
ha ma Romániára nézünk, egy igazi európai sikertörténetet látunk.
Sőt, hogy
az Európai Unió sokkal tartozik a román vezetésnek, Iohannis megmutatta, hogy lehetséges létrehozni egy sikeres, modern és európai Romániát.
Románia egyébként Manfred Weber szerint csodálatos, előrelátó ország, amely idejében felismerte a háború veszélyét és kellően fegyverkezik is, Kolozsváron technológiai központ tündököl, összességében pedig amióta 2007-ben Románia csatlakozott az EU-hoz, a térség egyik legfejlettebb országává vált. Eredményei uniós szinten is érzékelhetőek.
Az száz százalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy hasonló dicséretek sem Weber, sem senki más szájából soha nem fognak elhangozni az Európai Parlamentben Magyarországgal kapcsolatban, még ha sokkal indokoltabbak is lennének, vagy lettek volna az elmúlt lassan másfél évtized alatt. Úgy tűnhet, Romániát kiáltotta ki Brüsszel a térség mintaállamává, amely megtestesíti az Európai Bizottsághoz való lojalitás tökélyét. Ahogy fentebb is megjegyeztük, itt lenne a tökéletes alkalom a bezzegromániázáshoz, hiszen lám, Románia megint a kanyarban előzött minket, százezredszer is. Romániát szeretik, Románia sikeres, Románia fejlett.
Bezzergománia inkább tipikus példája az aggasztó jeleknek
Ugyanakkor talán nem is véletlenül nem foglalkoztak a balos portálok kiemelten azzal a bejelentéssel, hogy az Európai Néppárt éppen Bezzegrománia fővárosában, az olcsó karácsonyi vásárairól ismert Bukarestben van. Manfred Weber szavainak van ugyanis egy teljesen másik olvasata, amely éppen az ellenkezőjét üzeni annak, mint amit ténylegesen mondott az Európai Néppárt vezetője. Mégpedig azt, hogy súlyos bajok vannak Romániával, és mint látni fogjuk, az EU-ban más tagállamokkal is.
De vissza Romániába. Mint ismert, Klaus Iohannis román elnök a román Nemzeti Liberális Párt (PNL) politikusa. A PNL mint úgynevezett konzervatív liberális párt az Európai Néppárt tagja 10 EP-képviselővel. Manfred Weber számára nyilvánvalóan fontos szövetséges a PNL, különösen annak fényében, hogy az Európai Néppártnak komoly vetélytársa akadt a jobboldali politikai térfélen, mégpedig az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) pártcsaládja, és a szintén EU-szkeptikus Identitás és Demokrácia (ID) személyében: előbbiben Georgia Meloni Fratelli d’Italiája mellett olyan pártokat találunk, mint a PiS, vagy a spanyol VOX. És ahová a Fidesz is csatlakozni szándékozik Orbán Viktor bejelentése nyomán az EP-választás után.
Webert is joggal aggasztja, hogy egyes elemzések szerint a 2024-es EP-választáson komoly változások fognak történni, jelentős lehet a jobboldal megerősödése, ami viszont nem lesz egyenlő az Európai Néppárt megerősödésével. Az ECR-nek jelenleg 67 képviselője van, az előrejelzések szerint 18-cal növelheti képviselői számát az EP választáson, 12-vel a Fidesz csatlakozása után. Az ECR, amennyiben összefog a jobboldali Identitás és Demokrácia (ID) frakcióval – amelynek például a német AfD is tagja –, közösen megszerezhetik az EP parlamenti helyeinek 25 százalékát. Azaz komoly előretörés is körvonalazódhat a jobboldalon, de a Manfred Weber vezette Európai Néppárt nélkül.
Weber is tudja, hogy a radikálisok előretörése veszélyeztetni fogja az Európai Néppárt egyeduralmát
Mindeközben, ahogy már korábbi cikkünkben is felhívtuk a figyelmet rá, aggasztóan megerősödtek a szélsőséges román pártok az elmúlt időszakban. Mivel Romániában több választás is le fog zajlani 2024-ben, az egyik, számunkra ijesztő üzenete lehet a szélsőnacionalista román pártoknak, hogy ők szétszabdalnák a Székelyföld megyéit oly módon, hogy azokban román többség legyen. Az első idei megmérettetésre, az EP-választásokra az AUR és a SOS Romania nevű szélsőséges pártok kellő optimizmussal készülnek, mondván, 2024 a románok éve lesz. Az AUR még tavaly decemberben, Gyulafehérváron fogadta el „A 2024-es választási év – szuverenizmus és szuverenitás között” című nyilatkozatát, megerősítve a párt szuverenista elköteleződését és kijelentve benne, hogy „az európai uniós tagállamok szuverenistáinak, konzervatívjainak és hazafiainak meg kell változtatniuk az Európai Parlament, az Európai Bizottság összetételét és az EB jelenlegi öngyilkos politikáit”.
Nos, láthatjuk, hogy az egyre népszerűbb AUR bizony nem az Európai Néppárt hangján beszél; nem is véletlen, hogy már ők is bejelentették csatlakozásukat az ECR-hez, bár erre kevés esély van, éppen a Fidesz miatt. Mindenesetre mind az AUR, mind az SOS Romania üzenete a magyarellenesség mellett az EU-szkepszis, amely jó hívószó a jelenlegi román választói közhangulatot ismerve. Ami tehát az EU-párti szociáldemokrata PSD-től és a második legnagyobb politikai erő PNL-től szavazatokat visz, az a szélsőséges pártok számára szavazatokat hoz majd. A PNL meggyengülése és az EU-szkeptikus erők megerősödése tehát veszélyes az Európai Néppártra nézve is; innentől kezdve érthető, miért is kezdi éppen Bukarestben a kampányát a Weber vezette pártszövetség, és mi szükség volt agyondicsérni az EP-ban Klaus Iohannist, aki különben a szintén az idén esedékes román elnökválasztásokon nem az esélyesek között indul.
Még a vállalhatatlan, magyargyűlölő Şoşoaca is népszerűbb Iohannisnál
De, hogy egy friss román közvélemény-kutatást is segítségül hívjunk, a Maszol.ro idézte nemrégiben az Avangarde közvélemény-kutató cég január végi felmérését, amely szerint a magyarellenes Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és az SOS Románia párt összesen közel harminc százaléknyi támogatottsággal rendelkezik Romániában, ráadásul a megkérdezettek egynegyede az Európai Unión kívül képzeli el Románia jövőjét, ez pedig mindenképpen rányomhatja bélyegét az EP-választás eredményére is. A kutatás szerint jelenleg a szociáldemokrata PSD nyerné 31 százalékos támogatottsággal az EP-választást, mögötte jelentősen lemaradva a PNL 20 százalékkal, amelyet az AUR a maga 19 százalékával szinte már beért. Ha ehhez hozzászámítjuk az SOS Románia 8 százalékát, kijelenthető, hogy a szélsőséges erők máris maguk mögé utasították a PNL-t, és közösen majdhogynem fölzárkóztak a PSD mögé.
Arra a kérdésre, hogy kiben bízik inkább, 26 százalék Marcel Ciolacu miniszterelnököt, 23–23 százalék Diana Şoşoacát és George Simiont, 20 százalék Nicolae Ciucă PNL-elnököt, 16 százalék Klaus Iohannis államfőt, 15 százalék Dacian Cioloş EP-képviselőt, 14 százalék Ludovic Orbant, a Jobboldal Ereje vezetőjét, 11 százalék pedig Cătălin Drulă USR-elnököt jelölte meg
– írja az elemzés, amelyből kitűnik, hogy a Diana Şoşoacát és George Simiont, a két szélsőséges párt vezérét előkelő helyre pozícionálták a válaszadók, míg mind a PNL elnökét, mind a PNL-t képviselő Iohannist hátrébb sorolták.
Weber tehát nem véletlenül erősítene éppen Bukarestben, és feltehetően az szabja meg az Európai Néppárt kampányát is, hogy lehetőleg a radikális erőkkel szemben erősítsék meg az EPP pozícióit minél több országban, amelyen joggal uralkodott el az EU-szkepszis. Az előrejelzések szerint az EPP 2024-ben is az EU vezető ereje marad, mandátumvesztéssel is alig számolhat. Ellenben a zöldek és a liberálisok jelentős gyengülésével párhuzamosan a konzervatív EU-szkeptikus erők jelentős erősödésével kell szembenézzen, az Európai Tanácsban olyan EU-kritikus vezetőkkel, mint Meloni, Orbán, a holland Wilders vagy akár Fico, akinek pártját tavaly nyáron rakták ki a szociáldemokrata EP-frakcióból, és most szövetségeseket keres.
Vezetőkép: MTI/EPA/Julien Warnand
Facebook
Twitter
YouTube
RSS