„A legnagyobb sebeket nem az épületek lerombolása ejtette, hanem a kivándorlás. A keresztény kegyhelyek múzeumokká válnak, az egyház testben, lélekben és spirituálisan is távozik Szíriából” – mondta hétfő esti előadásában Mario Zenari, a 2008 óta Damaszkuszban szolgáló apostoli nuncius. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében szervezett „Humanitárius kihívások és az ősi keresztény közösségek helyzete Szíriában” című rendezvényen az egyházfő arról is beszélt, nyolc évvel ezelőtt Szíriát elöntötte az erőszak és a barbárság áradata. Az egyházi méltóság az irgalmas szamaritánus példabeszédét felidézve Szíriát a kifosztott, megvert, vérző és szenvedő utazóhoz hasonlította, akit az út szélén hagytak.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára köszöntőjében arról beszélt, közel-keleti látogatásai alkalmával azt tapasztalta, hogy ha egy nagy birodalom felfedez egy konfliktust, akkor minden erkölcsi súlyával és hatalmával igyekszik azt megoldani, ezzel azonban csak több kárt okoz, mint amennyit megold. Ugyanakkor úgy vélte, egy olyan kis nemzet, mint a magyar, nem akar igazságot szolgáltatni, nem akar konfliktusokat feloldani, ősi ellenségeket összebékíteni, mert tudja, hogy nem tud békét teremteni. Ellenben könnyebben felismeri a barátokat és szövetségeseket, nem geopolitikai, hanem emberi értelemben. Orbán Balázs szerint a keresztények ellenségei ezt az együvé tartozást korábban is felismerték, amikor összekötötték a Közel-Kelet keresztényeit Európával, miközben ugyanezt a kapcsolatot Európa népei nem ismerték el. Mint hangsúlyozta, egy sor tragikus, megrázó esemény, a radikalizmus elterjedése és a migrációs folyamatok ugyanakkor elhozták az együvé tartozás érzését is Magyarországra.
Példát mutatni a nagyoknak
Azbej Tristan, az Üldözött Keresztények Megsegítéséért Létrehozott Államtitkárság vezetője köszöntőjében elöljáróban arról beszélt, hogy bár Mario Zenari bíboros messziről jött, de lélekben közel álló emberek közé érkezett. Mint felidézte, a szír egyházi vezetőnek a polgárháború gyerekáldozatainak legfőbb szószólójaként fontos szerepe volt abban, hogy felhívta a világ vezetőinek és a nemzetközi szervezeteketnek a figyelmét arra, hogy az akadékoskodásnak, vétózásnak, bizottságok felállításának köszönhetően nem tudták, nem tudják megállítni az eseményeket. Azbej Tristan ezzel szemben arról beszélt, Magyarország más utat választott, és igyekszik oda vinni a segítséget, ahol arra szükség van. A keresztény közösségeken keresztül a Hungary Helps a keresztény szolidaritás kötelességének engedve más közösségeket is támogat. Az államtitkár hozzátette, a kormány azt szeretné, hogy hazánknak, mint kis országnak az apró gesztusait a nagyhatalmak is példának tartsák.
Szíria a megvert, kifosztott és az út szélén hagyott vándor
Mario Zenari, a 2008 óta Damaszkuszban szolgáló apostoli nuncius előadásának elején elmondta, a szíriai háborúról tudósító fényképek igazából nem képesek bemutatni azokat a mély lelki sebeket, a társadalom szövetének szétfoszlását, amely az erőszak velejárója. Kitért arra, Antiochiában nevezték először kereszténynek a keresztényeket, és ezen a területen, a damaszkuszi úton járt Jézus nyomában a fiatal fundamentalista zsidó Saul, akiből később Pál apostol lett. A kereszténység és az ősi kultúrák tehát szerves részei Szíria történelmének. A bíboros ugyanakkor kiemelte, mintegy nyolc évvel ezelőtt Szíriát elöntötte az erőszak és a barbárság áradata, az arab tavasz jeges téllé változott. Felidézte, a nagy nemzetközi szervezetek képviselői szíriai látogatásuk nyomán földi pokolról, olyan szenvedésről és pusztításról számoltak be, amely meghaladja a képzeletet. Az emberséget leromboló mészárszékről, a horror csúcsáról beszéltek, amely az emberiség kollektív tekintete előtt zajlott. Hangsúlyozta, az erőszak szökőárjának leginkább a gyermekek estek áldozatul, miközben a nemi erőszak ipari méreteket öltött az Iszlám Állam rémuralma alatt. Mario Zenari elmondta, a félmillió áldozat mellett számtalan ember csonkult meg, a lakóházak egyharmada, a kórházak több, mint fele, és minden harmadik iskola megsemmisült. A szíriaiak 70 százaléka a legnyomorúságosabb mélyszegénységben tengődik, 60 százalékuk munkanélküli. A szír egyházi méltóság az irgalmas szamaritánus példabeszédét felidézve Szíriát a kifosztott, megvert, vérző és szenvedő utazóhoz hasonlította, akit az út szélén hagytak.
A hívek nélküli egyház, akár a füst
Mario Zenari kitért arra, a kisebbségek és különösen a keresztények csoportja a legfenyegetettebb helyzetben van. Az Iszlám Állam terjeszkedésének idején ugyanis a Szaúd-Arábiából, Csecsenföldről, Mongóliából érkező harcosok úgy hitték, Szíria tisztán iszlám ország, nem ismerték Szíria keresztény gyökereit. Emiatt az iszlamisták módszeresen kezdték pusztítani az egyházi épületeket, szent emlékhelyeket, több templomban saría-bíróságot rendeztek be, védelmi pénzt szedtek a kisebbségektől. A háború nyolc éve alatt sok keresztény halt meg, kivégezték a papokat, öt egyházi vezető eltűnt, feltehetően vértanúhalált haltak. A bíboros arról is beszélt, a háború előtt ehhez képest a keresztények viszonylagos szabadságot élveztek az Asszad-kormány idején; Szíria akkor arra törekedett, hogy világi állam váljon belőle, ahol nem büntetik meg azt a muzulmánt, aki áttér, ahol nincsenek megkötések a karitatív tevékenységben, iskolaépítésben, házasságban. Ezt a jó együttélést a nyolc évnyi háború szétdúlta. Elmondta, nincsenek statisztikai adatok arról, mennyien menekültek el a keresztény exodus során.
A II. világháborút követően Szíriában a keresztények aránya még 30 százalék volt, amely a háború előtt már 5-6 százalékra csökkent. A keresztények számának drasztikus fogyását az egyházi vezető az eltérő születési rátára, illetve az eltérő családi berendezkedésre vezette vissza. Mint a bíboros kifejtette: miközben a muzulmán családokban nem ritka a 20-25 gyermek, addig a keresztények 2-3 gyermeket nevelnek családonként. Ráadásul a keresztény lányok járhatnak iskolába, egyetemre, ezért 15 éves korról 25-30 éves korra változott az első gyermekvállás ideje.
Mario Zenari úgy vélte, a háború hatására még drasztikusabban csökkent a keresztények száma, amely mára a teljes népességnek csak 2 százaléka, vagy még annál is kevesebb. Mint megjegyezte, azok a keresztények, akik elmentek, elmenekültek, már nem térnek haza, a befogadó ország idegen kultúrája miatt pedig teljesen elvesztik a kapcsolatukat egyházaikkal is. Úgy fogalmazott, a legnagyobb sebeket nem az épületek lerombolása ejtette, hanem ez a kivándorlás, így a keresztény kegyhelyek múzeumokká válnak majd. A Közel-Kelet keresztények nélkül ugyanakkor sosem lesz a régi. Ferenc pápa ezzel kapcsolatban a távozóban lévő egyház kifejezést használta: távozás lélekben, testben és spirituálisan, majd úgy fogalmazott, az egyház hívek nélkül azonban nem más, mint füst. Előadása végén a szíriai egyházfő köszönetét fejezte ki Magyarországnak, a magyar embereknek és a magyar kormánynak a Hungary Helps program elindításáért és a szíriai Nyílt Kórházak program támogatásáért.
Orbán Viktor miniszterelnök Budapesten, a Karmelita kolostorban fogadta Mario Zenari bíboros, szíriai apostoli nunciust, akinek átadta a magyar kormány szíriai humanitárius segítségnyújtásáról szóló okiratot – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke kedd délután. A megbeszélésen részt vett Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkára, Michael August Blume, budapesti apostoli nuncius és Giampaolo Silvestri, a kedvezményezett AVSI Alapítvány főtitkára is. Orbán Viktor elmondta: Magyarország elkötelezett a Közel-Keleten szükséget szenvedő közösségek és családok megsegítésében, és szeretne hozzájárulni a háború okozta humanitárius katasztrófa enyhítéséhez. Emlékeztetett: hazánk határozott álláspontja továbbra is az, hogy nem a bajt kell Európába hozni, hanem a segítséget kell oda vinni, ahol baj van. Szolidaritása jegyében ezért Magyarország kormánya – a Hungary Helps program keretében – 505 millió forint támogatást nyújt a “Nyitott Kórházak” elnevezésű szíriai humanitárius kezdeményezést megvalósító olasz AVSI Alapítvány számára az aleppói Szent Lajos Kórház, a damaszkuszi Francia Kórház és a szintén a szír fővárosban lévő Olasz Kórház egyéves működésének biztosítására.
Mástól még nem kaptak segítséget
Giampaolo Silvestri elnök előadásában arról beszélt, hogy az Open Hospitals-t fenntartó olasz alapítványt, az AVSI-t 1972-ben alapították. Mint hozzátette, a katolikus civil szervezet 1400-1500 munkatársa jelenleg 31 országban, Afrikában, Dél-Amerikában és a Közel-Keleten tevékenykedik. Hozzátette, az Open Hospitals program elindításához az a kettős felismerés vezetett, miszerint Szíriában az egészségügyi ellátás több, mint fele megsemmisült, nincs elégséges gyógyszer, sem szakember, másrészt a forráshiány miatt egyes kórházak üresen kongnak. A program ezt a kettős problémát kívánja orvosolni 2020 decemberéig vagy tovább. Giampaolo Silvestri kiemelte, a mintegy 16 millió eurós segélyprogramot a magyar kormány 1,5 millió euróval támogatta. Hangsúlyozta, ez az első és ezidáig egyetlen olyan adomány, amely köztestülettől, közpénzből származik; remélhetőleg például szolgál majd Európa más országainak is.
Juhász Hajnalka miniszteri biztos záró gondolataiban arról beszélt, nem könnyű feladat Európában a menedékkérők otthonmaradását és hazatérését képviselni. Mint hozzátette, a Hungary Helps segélyprogram az egyetlen, amely kiáll a keresztény értékek és humanizmus mellett, és folyamatosan jelzi elkötelezettségét. Megjegyezte, az Európa Tanács úgy tárgyalja többek között a közel-keleti keresztények problémáját, hogy nyolc évvel ezelőtt adott ki erről jelentést. Juhász Hajnalka úgy vélte, a hangzatos beszédek helyett eljött végre a cselekvés ideje.
Forrás: PestiSrácok.hu; Fotó: vaticannews.va
Facebook
Twitter
YouTube
RSS