Az uniós tagállamok között konszenzus van arról, hogy a jogállamisági kondicionalitási eljárásban egyértelműbb és átláthatóbb standardokra lenne szükség, és az eljárást, illetve a módszertant is ennek megfelelően át kellene alakítani – jelentette ki az európai uniós ügyekért felelős miniszter kedden Brüsszelben.
Bóka János az EU-tagállamok európai uniós ügyekért felelős minisztereinek informális tanácskozásán vett részt a belga fővárosban. Sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a miniszterek támogatták azt a javaslatot, amelyet Magyarország többször megfogalmazott már korábban, hogy amikor általános jogállamisági standardokról nyilatkozik az Európai Unió Bírósága, akkor strukturált párbeszédet kellene folytatni a tagállami alkotmánybíróságokkal.
A jogállamisági standardok nem európai uniós, hanem tagállami szinten alakultak ki, és ezeknek a standardoknak kell az Európai Uniónak és az Európai Unió intézményeinek is megfelelniük
– húzta alá.
Hangsúlyozta azt is, hogy az EU-nak az uniós értékekkel, ezen belül a jogállamisággal kapcsolatos kérdések kezelésére megfelelő eszközök állnak rendelkezésre jelenlegi szerződési keretek között. Mint mondta, nyitottság mutatkozott a tagállamok között, hogy a jogállamisági párbeszéd esetleg több területre is kiterjeszthető legyen.
Szóba jött a dezinformáció jelensége, ami esetleg a jogállamisági párbeszéd részét képezhetné, de itt többen úgy vélték, hogy ezzel az Európai Unió nagyon közel kerülne a cenzúrázáshoz, ha azt vizsgálná, hogy választási kampányban, vagy a politikai diskurzusban milyen kijelentések hangozhatnak el, és milyenek nem
– mutatott rá. Bóka János szerint, a tagállamok abban is egyetértettek, hogy
nem jó ötlet az Európai Ügyészséghez való csatlakozást kötelezővé tenni, mivel a testület működésének a legfőbb hozzáadott értéke az, hogy önkéntességen alapul.
A miniszter hangsúlyozta: a tagországok részéről általános konszenzus volt azzal kapcsolatban is, hogy az Európai Uniónak nincsen általános hatásköre az uniós alapértékeinek védelme körében.
Bóka az uniós bővítésről szólva elmondta, hogy a miniszterek támogatták azt a javaslatot, hogy csatlakozási folyamatban legelőrébb járó államok – Szerbia, Albánia, Montenegró és Észak-Macedónia – esetében lehet hozzáadott értéke annak, hogy a jogállamisági párbeszédbe őket is bevonják.
Reményeink szerint a megállapodás erről a belga uniós elnökség alatt meg fog születni, és a magyar uniós elnökség lesz az első, amelyik a jogállamisági párbeszédet úgy fogja lefolytatni, hogy abban már négy tagjelölt állam is részt vesz
– jelentette ki. Hozzátette, a magyar álláspont ezzel kapcsolatban az, hogy ennek akkor lehet hozzáadott értéke, ha önkéntes alapon, az egyenlőség talaján állva történik, és nem téríti el a csatlakozási folyamatot.
Hogyan bővüljön az EU?
Bóka János elmondta, hogy a következő uniós csúcson a tagállamok vezetői útitervet fogadnak el arról, hogyan készüljön fel az EU a bővítésre. Hangsúlyozta, hogy a júliustól kezdődő magyar uniós elnökségre feladat hárul, és Magyarország álláspontja az, hogy először a legfontosabb uniós politikákról, majd azoknak a költségvetési vonatkozásáról, és végül az intézményekről és az eljárásokról essen szó.
A miniszter szerint a legfontosabb politikák azok, amelyek az EU-t érő kihívásokra tudnak választ adni. Az EU versenyképességének erősítésére van szükség, ez a magyar elnökség központi prioritása – tette hozzá. Elmondta, hogy az Enrico Letta nevével fémjelzett, az uniós versenyképességről szóló jelentés utókövetését a magyar elnökség fogja végezni.
Bóka János kedden az Európai Parlament főtitkárával, a magyar elnökség előkészítésével kapcsolatban folytatott egyeztetéseket.
Magyarország korrekt intézményi együttműködésre törekszik az Európai Parlamenttel az elnökség alatt is ahhoz, hogy az intézményi átmenet zökkenőmentes legyen
– hangsúlyozta a miniszter.
Forrás: MTI, fotó: Facebook
Édi
2024-05-01 at 10:21
Kondicionalitas és standard – ez a két szó, melyet először tanuljon meg az unioban anyjától a gyermek!
zatyi József
2024-05-01 at 09:31
ISTENEM! ÉS EZEK VEZETIK AZ ORSZÁGOT!!!
SZUVERINTÁS JÁNOS????!!!!
APUKÁNK NEKÜNK AZ EU, HOGY JOGÁLLAMISÁGI LÓFASZOKAT LÓBÁLJANAK NEKÜNK?????!!!
Édes jó istenem, NEM KELL SEMMILYEN JOGÁLLAMOZÁS? JOGTÉRDEZÉS? JOGKÖNYÖKÖZÉS? VAGY LÁBFEJEZÉS!
Majd mi eldöntjük kdeves EU! Van joghatóságunk és ennyi.
János magának vagy segg fogalma se az állam szuverenitásról, vagy áruló.
Mi a bonyolult abban, ha más dönthet rólunk-akármilyen feltétellel- akkor nem mi döntünk magunkról, ergo ugrik a szuverenitás?
MÁR AZZAL HOGY ELISMERI HOGY BÁRKI ILYET TEHET AZ ORSZÁGGAL EZ ÁLL BE!
Ezek amúgy mit tanultak kiskorukban?
Talpra magyar!
2024-05-01 at 00:56
,, … amikor általános jogállamisági standardokról nyilatkozik az Európai Unió Bírósága, akkor strukturált párbeszédet kellene folytatni a tagállami alkotmánybíróságokkal. … ” Igen ez nagyon fontos lenne és amely tagországokban van Alkotmánybíróság azokkal sajnos nem folyta a sajnos diktatórikus döntéseket is hozó EZU bírósága. És nem szabad arról lemondanunk hogy az EU bíróságai fölött kell hogy álljanak a tagországok alkotmánybíróságaik tehát joguk maradjon az EU bíróságának a határozatait felülbírálni érvényteleníteni az illető tagországokban.
moliere
2024-04-30 at 19:38
Amíg érvényesek a benesdekrétumok, addig a kérdés leszarva, és örüljenek, hogy nem lövünk.