Pesti Srácok

Szoborpark - Felavatták Brüsszelben Kossuth édesanyjának az emlékoszlopát

Herczeg Anita, Áder János köztársasági elnök felesége ünnepélyesen felavatta hétfőn a brüsszeli Saint-Josse-Ten-Nood-i temetőben Kossuth Lajos édesanyjának, Tyrlingi Weber Karolinának a közadakozásból állított emlékoszlopát.

MTI

29126_Kossuthne_Weber_KarolinaKossuth Lajos édesapja, Kossuth László Monokon az Andrássyaknál volt uradalmi ügyvéd. Ott vette el - valamikor 1800 körül - az olaszliszkai, evangélikus vallású postamester, tyrlingi Weber András lányát, az 1770-ben született Karolinát. A Weber család eperjesi eredetű volt, egyik felmenőjüket Caraffa végeztette ki Eperjesen. Az 1802-ben született Kossuth Lajos után még négy leánya született a házaspárnak: Karolina, Emília, Lujza és Zsuzsanna.

PestiSracok facebook image

A szabadságharc leverése után a száműzetésbe menekült Kossuth Lajos otthon maradt családtagjait bebörtönözték. A bécsi udvar csak azzal a feltétellel engedte őket szabadon, hogy nemcsak Magyarországot, de egész Európát el kell hagyniuk. Így az édesanya négy lányával, azok férjeivel és gyermekeivel szekérre ült, és elindult Amerikába. Brüsszelig jutottak, ahol az édesanya 1852 decemberében elhunyt. A temetőt, ahol a csontjai nyugodtak, mintegy másfél évtizeddel később - a város terjeszkedése miatt - felszámolták, és a maradványokat a Saint-Josse-Ten-Nood-i temetőbe szállították, ahol jeltelen közös sírba helyezték.

Belgiumi magyarok idővel kinyomozták, felkutatták a temetőt, a sírhelyet, és elhatározták, hogy síremléket állítanak Kossuth édesanyjának. Ebben a tényfeltáró tevékenységben oroszlánrésze volt Kozmai Kún Miklósnak. A most felavatott emlékoszlopot a Kárpát-medencei magyarság - köztük számos önkormányzat, így például a ceglédi, a monoki, az olaszliszkai, a tokaji és a sárospataki -, illetve a belgiumi magyarok adományaiból emelték.

A megjelenteket köszöntő Balogh András, a brüsszeli magyar nagykövetség első beosztottja, aki egyik kezdeményezője és szervezője volt a síremlékállításnak, elmondta: az emlékoszlop terveit a Tokajban élő Veres Alpár és Csirpák Viktória szobrászművész készítette. Az ő nevükhöz már két korábbi brüsszeli emlékműállítás is fűződött. A két méter magas, 50 centiméter széles, 10 centiméter vastag süttői fehérmészkő oszlopon vörösmárvány tábla, azon az édesanya bronzportréja látható.

Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója az eseményen elmondott történelmi visszatekintő beszédében Kossuth Lajos szüleinek a személyiségére is kitért, és felhívta a figyelmet arra, hogy a lutheránus család előbb a katolikus piaristáknál, majd a reformátusoknál taníttatta a kiemelkedő képességű Lajost, és ezzel mintegy felülemelkedtek a felekezeti szűkkeblűségen, felismerték a magyar nemzeti összetartozáson belüli hitbéli többféleség jelentőségét.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.