Pesti Srácok

Szoborpark - Felavatták Brüsszelben Kossuth édesanyjának az emlékoszlopát

Herczeg Anita, Áder János köztársasági elnök felesége ünnepélyesen felavatta hétfőn a brüsszeli Saint-Josse-Ten-Nood-i temetőben Kossuth Lajos édesanyjának, Tyrlingi Weber Karolinának a közadakozásból állított emlékoszlopát.

MTI

29126_Kossuthne_Weber_KarolinaKossuth Lajos édesapja, Kossuth László Monokon az Andrássyaknál volt uradalmi ügyvéd. Ott vette el - valamikor 1800 körül - az olaszliszkai, evangélikus vallású postamester, tyrlingi Weber András lányát, az 1770-ben született Karolinát. A Weber család eperjesi eredetű volt, egyik felmenőjüket Caraffa végeztette ki Eperjesen. Az 1802-ben született Kossuth Lajos után még négy leánya született a házaspárnak: Karolina, Emília, Lujza és Zsuzsanna.

PestiSracok facebook image

A szabadságharc leverése után a száműzetésbe menekült Kossuth Lajos otthon maradt családtagjait bebörtönözték. A bécsi udvar csak azzal a feltétellel engedte őket szabadon, hogy nemcsak Magyarországot, de egész Európát el kell hagyniuk. Így az édesanya négy lányával, azok férjeivel és gyermekeivel szekérre ült, és elindult Amerikába. Brüsszelig jutottak, ahol az édesanya 1852 decemberében elhunyt. A temetőt, ahol a csontjai nyugodtak, mintegy másfél évtizeddel később - a város terjeszkedése miatt - felszámolták, és a maradványokat a Saint-Josse-Ten-Nood-i temetőbe szállították, ahol jeltelen közös sírba helyezték.

Belgiumi magyarok idővel kinyomozták, felkutatták a temetőt, a sírhelyet, és elhatározták, hogy síremléket állítanak Kossuth édesanyjának. Ebben a tényfeltáró tevékenységben oroszlánrésze volt Kozmai Kún Miklósnak. A most felavatott emlékoszlopot a Kárpát-medencei magyarság - köztük számos önkormányzat, így például a ceglédi, a monoki, az olaszliszkai, a tokaji és a sárospataki -, illetve a belgiumi magyarok adományaiból emelték.

A megjelenteket köszöntő Balogh András, a brüsszeli magyar nagykövetség első beosztottja, aki egyik kezdeményezője és szervezője volt a síremlékállításnak, elmondta: az emlékoszlop terveit a Tokajban élő Veres Alpár és Csirpák Viktória szobrászművész készítette. Az ő nevükhöz már két korábbi brüsszeli emlékműállítás is fűződött. A két méter magas, 50 centiméter széles, 10 centiméter vastag süttői fehérmészkő oszlopon vörösmárvány tábla, azon az édesanya bronzportréja látható.

Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója az eseményen elmondott történelmi visszatekintő beszédében Kossuth Lajos szüleinek a személyiségére is kitért, és felhívta a figyelmet arra, hogy a lutheránus család előbb a katolikus piaristáknál, majd a reformátusoknál taníttatta a kiemelkedő képességű Lajost, és ezzel mintegy felülemelkedtek a felekezeti szűkkeblűségen, felismerték a magyar nemzeti összetartozáson belüli hitbéli többféleség jelentőségét.

Ajánljuk még

Jól ismert figura az alvilágban a választási irodánál parádézó egyik nehézfiú

Magyar ugar 2016 február 24.
A Nemzeti Választási Irodánál kedden balhézó és a szocialista Nyakó István népszavazási kezdeményezését megakadályozó nehézfiúk közül egyikük, Krakovszky Tibor kiváló kapcsolatokat ápolt a hírhedt Koszi-klán bűnbandával – értesült a PestiSrácok.hu. „Tibike” információink szerint korábban a diósdi kettős gyilkosságban is érintett banda egyik tagja mellett testőri feladatokat látott el, ráadásul - a közösségi portálon korábban még megtalálható - egyik fotóján együtt is pózolt a bűnszervezet tagjával.

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.