Pesti Srácok

Szoborpark - Felavatták Brüsszelben Kossuth édesanyjának az emlékoszlopát

Herczeg Anita, Áder János köztársasági elnök felesége ünnepélyesen felavatta hétfőn a brüsszeli Saint-Josse-Ten-Nood-i temetőben Kossuth Lajos édesanyjának, Tyrlingi Weber Karolinának a közadakozásból állított emlékoszlopát.

MTI

29126_Kossuthne_Weber_KarolinaKossuth Lajos édesapja, Kossuth László Monokon az Andrássyaknál volt uradalmi ügyvéd. Ott vette el - valamikor 1800 körül - az olaszliszkai, evangélikus vallású postamester, tyrlingi Weber András lányát, az 1770-ben született Karolinát. A Weber család eperjesi eredetű volt, egyik felmenőjüket Caraffa végeztette ki Eperjesen. Az 1802-ben született Kossuth Lajos után még négy leánya született a házaspárnak: Karolina, Emília, Lujza és Zsuzsanna.

PestiSracok facebook image

A szabadságharc leverése után a száműzetésbe menekült Kossuth Lajos otthon maradt családtagjait bebörtönözték. A bécsi udvar csak azzal a feltétellel engedte őket szabadon, hogy nemcsak Magyarországot, de egész Európát el kell hagyniuk. Így az édesanya négy lányával, azok férjeivel és gyermekeivel szekérre ült, és elindult Amerikába. Brüsszelig jutottak, ahol az édesanya 1852 decemberében elhunyt. A temetőt, ahol a csontjai nyugodtak, mintegy másfél évtizeddel később - a város terjeszkedése miatt - felszámolták, és a maradványokat a Saint-Josse-Ten-Nood-i temetőbe szállították, ahol jeltelen közös sírba helyezték.

Belgiumi magyarok idővel kinyomozták, felkutatták a temetőt, a sírhelyet, és elhatározták, hogy síremléket állítanak Kossuth édesanyjának. Ebben a tényfeltáró tevékenységben oroszlánrésze volt Kozmai Kún Miklósnak. A most felavatott emlékoszlopot a Kárpát-medencei magyarság - köztük számos önkormányzat, így például a ceglédi, a monoki, az olaszliszkai, a tokaji és a sárospataki -, illetve a belgiumi magyarok adományaiból emelték.

A megjelenteket köszöntő Balogh András, a brüsszeli magyar nagykövetség első beosztottja, aki egyik kezdeményezője és szervezője volt a síremlékállításnak, elmondta: az emlékoszlop terveit a Tokajban élő Veres Alpár és Csirpák Viktória szobrászművész készítette. Az ő nevükhöz már két korábbi brüsszeli emlékműállítás is fűződött. A két méter magas, 50 centiméter széles, 10 centiméter vastag süttői fehérmészkő oszlopon vörösmárvány tábla, azon az édesanya bronzportréja látható.

Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója az eseményen elmondott történelmi visszatekintő beszédében Kossuth Lajos szüleinek a személyiségére is kitért, és felhívta a figyelmet arra, hogy a lutheránus család előbb a katolikus piaristáknál, majd a reformátusoknál taníttatta a kiemelkedő képességű Lajost, és ezzel mintegy felülemelkedtek a felekezeti szűkkeblűségen, felismerték a magyar nemzeti összetartozáson belüli hitbéli többféleség jelentőségét.

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.