Pesti Srácok

A hét műtárgya - Vizsgálják a brüsszeli Manneken Pis eredetiségét

Belga kutatók röntgennel akarják megvizsgálni a Brüsszel jelképének számító pisilő kisfiú szobrát, amelyet a brüsszeli városi múzeumban őriznek. Az 1619-ben megmintázott és néhány éve felújított Manneken Pisről ki akarják deríteni, valóban az eredeti szobor van-e az intézmény tulajdonában.

MTI

A szobrot röntgensugarak és más technikák segítségével vizsgálják - mondta el Geraldine Patigny, a Brüsszeli Szabadegyetem kutatója. Patigny a híres jelképről és annak történelméről készítette doktori disszertációját, amelynek írása közben kétségei támadtak afelől, hogy a múzeumban őrzött szobor valóban az eredeti-e.

PestiSracok facebook image

A pisilő kisfiút ábrázoló, hatvan centiméteres bronzszobrot 1619-ben Hieronimus Duquesnoy brüsszeli szobrász készítette, a számtalan legenda egyike szerint emléket állítva egy kisfiúnak, aki ily módon oltotta el a Brüsszel ostromlói által gyújtott tüzet. A szoborról számtalan másolat készült, köztük a belga főváros központjában lévő, naponta turisták százai által fotózott példány.

Az eredeti szobrot többször megrongálták és ellopták, például 1817-ben is. Patigny szerint az a szobor, amely egy évvel később visszakerült a kútra, már egy másolat volt. Amandine Crabbe felszínelemzésre specializálódott szakértővel egyebek között a bronzszobor kémiai összetételét is vizsgálják: ha nikkelt is tartalmaz, az arra utal, hogy a szobor "inkább a 19. századból származik". Ha nem, akkor további kutatásokra lesz szükség a szobor pontos korának meghatározásához.  

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.