Pesti Srácok

Gyásztávirat - Elhunyt Prágai Tamás író, költő

Negyvenhét éves korában elhunyt Prágai Tamás József Attila-díjas író, költő, szerkesztő, irodalomtörténész. Az alkotót súlyos betegség után pénteken érte a halál.

MTI

Szondi György a Napút folyóirat főszerkesztője méltatásában hangsúlyozta, hogy Prágai Tamás az irodalom minden területén kiválót alkotott: költő, író, színműíró, műfordító, irodalomtörténész, kritikus, tanulmányok, esszék írója, tanár, szerkesztő, "portálgazda" volt. "Vidám és bölcs. Tiszta beszédű, tiszta gondolkodású, tisztán mesélő és kutató. Mindig keresett, értelmezett, végére járt, hagyta ellebegni. Vagyis mindent a maga öntermészete szerint kezelt. Mindent: művet, jelenséget, kapcsolatot - zökkenőt és ívelőt.

PestiSracok facebook image

A természet kutatója volt: a zöld természeté (ezért is költözött Pázmándra), az emberi természeté, a művek, a szövegek természetéé. Fejtette titkukat" - fogalmazott Szondi György. Felidézte, hogy a Napút/Napkút-műhely már a kezdetektől otthona volt Prágai Tamásnak, könyvei javát is ők gondozhatták. Prágai Tamás betegsége alatt a kórházban is írt, finomította, folytatta prózafolyamát, a Vellert, az újabb rész kiadását tervezték. A Napkút Kiadó Prágai-pályadíj alapításával állít emléket Prágai Tamásnak - tette hozzá Szondi György.

Prágai Tamás 1968. július 2-án született Budapesten, Pázmándon élt. Az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán magyar-angol tanári szakon, a Pécsi Tudományegyetemen magyar szakon szerzett diplomát, a Torontói Egyetemen poétikaelméleti tanulmányokat folytatott. Az irodalomtudomány doktora volt, irodalomkritikai írásaiban főként kortárs költészettel foglalkozott. Írásai 1990 óta jelentek meg irodalmi folyóiratokban - olvasható Wikipédia-oldalán.

Több irodalmi lap szerkesztőjeként és munkatársaként dolgozott, köztük a Polisz, a Szépirodalmi Figyelő, a Kortárs (2002–2007), illetve a Napút (1998–2015) és a Képírás (2009–2015) folyóiratnál. Sokoldalú alkotó volt, a "hatvannyolcas nemzedék" tagja, az Immun Csoport egyik alapítója. Első regénye, az Inka utazás, vagyis Arnold Sobriewicz breviáriuma, szándékos műfajhatársértés, több szövegtípusból kialakított szövegmontázs. Szürreális hangvételű kisprózáiban főképpen "a" várost, Budapestet, peremhelyzetben lévő karaktereket, az ismeretlen művészvilágot jelenítette meg. Költészetét minimalizmus és nyelvi intenzitás jellemzi.

2001-től a Magyar Írószövetség, 2002-től a Fiatal Írók Szövetsége, 2005-től a JAK tagja. 2005-ben József Attila-díjat kapott. Fontosabb munkái között van a Madarak útján; az Inka utazás, vagyis Arnold Sobriewicz gentleman úti breviáriuma; A teraszon vidám társaság. Tanulmányok a mai magyar költészetről; a Sötétvilágos; az Ellenőrök a hatoson; az Ellenanyag; a Pesti Kornél; a Barbárokra várva; a Kivezetés a költészetből - Hogyan olvassunk kortárs verset?; a Vadállatok a kabátzsebben és a Veller - vagyis Arnold Sobriewicz gentleman újabb törekvései tamburán, trapézon és Trabanton című mű.

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.