Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Nekem szülőhazám - Radnóti Miklós-szobrot avattak

‎ 061.hu 2015. szeptember 16. 07:34

Radnóti Miklós-szobrot avattak kedden Budapest XIII. kerületében, a Pozsonyi út és a Radnóti Miklós utca sarkán.

MTI

A közlemény szerint a szoborállítás aktualitását az adja, hogy 90 évvel ezelőtt 1925. szeptember 15-én jelent meg Radnóti Miklós első publikációja Mi szeretnék lenni? címmel az Új Századok című diáklapban. Az eseményen elmondott köszöntőjében Tóth József polgármester a kerület "géniuszának" nevezte Radnótit és felidézte, hogy a költő a Kádár utcában született, 1923-tól a mai Szent István körúton, majd 1935-ben kötött házasságát követően a Pozsonyi út 1. szám alatt lakott, itt élve le életének hátralevő részét.

PestiSracok facebook image

Baranyi Ferenc Kossuth-díjas költő, a kerület díszpolgára Radnóti Miklós munkásságáról szólva kiemelte, hogy a legsötétebb körülmények között is ember tudott maradni, ezért "rendjén való", hogy szobra legyen a városrészben. Emellett méltatta az "eleven élő embert idéző" szobrot is, amely Janzer Frigyes Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása. A mintegy két méter magas, mészkő alapzaton álló öntött bronz alkotás elkészítésének és felállításának költsége 25 millió forint volt, alkotóját az önkormányzat meghívásos pályázatán választották ki a Budapest Galéria javaslata alapján.

Janzer Frigyes eddig csaknem félszáz köztéri alkotást jegyez, többek között készített már szobrot Illyés Gyuláról, József Attiláról, Kodály Zoltánról és Simándy Józsefről, Lukács Györgyről és Dantéról is - olvasható a közleményben. Radnóti Miklós 1909. május 5-én a Kádár utca 8. szám alatti ház egyik földszinti lakásában született Glatter Miklós néven. 1930 márciusa elején a Kortárs kiadónál jelent meg első verseskötete, a Pogány köszöntő.

1935. augusztus 11-én házasságot kötött Gyarmati Fannival, vele együtt költözött a Pozsonyi útra. A munkaszolgálat embertelen körülményei által végsőkig elgyötört költőt 1944 novemberében lőtték agyon Abda község határában, újratemetésére 1946-ban került sor. Ugyanebben az évben jelent Tajtékos ég című posztumusz kötete, amely a bori versekkel kiegészített végső formáját Gyarmati Fannitól kapta.

Kapcsolódó témák
radnóti miklós
Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.