Pesti Srácok

Száll a kakukk - 80 éve született Ken Kesey

Nyolcvan éve, 1935. szeptember 17-én született Ken Kesey amerikai író, a filmen is nagy sikert aratott Száll a kakukk fészkére című regény szerzője.

MTI

A Colorado állambeli La Juntában született, de Oregon államban nőtt fel, ahol szülei jól menő tejgazdaságot működtettek. A középiskolában minden csínyre kész, problémás gyerek volt: bűvésztrükkökkel és hasbeszéléssel szórakoztatta társait, a tankönyvek helyett inkább a csillagokat tanulmányozta, kiválóan bokszolt, birkózott és az amerikai futballban is jeleskedett. A középiskola elvégzése után az Oregoni Egyetemen tanult tovább, ahol a helyi színjátszókörben is megcsillogtatta tehetségét. Itt tapasztalta meg az írás örömét, és ettől kezdve novellákban rögzítette napi élményeit, megfigyeléseit. Egy ösztöndíj jóvoltából a Stanford Egyetemen írásművészeti órákat látogatott. 1956-ban megnősült, három gyereke született, de volt egy negyedik gyereke is, egy alkalmi kapcsolatból.

PestiSracok facebook image

Huszonöt éves volt, amikor egy diáktársa sajátos pénzkereseti lehetőségre hívta fel a figyelmét: a kaliforniai Palo Alto egyik veteránkórházába önkénteseket kerestek narkotikumokkal végzett kísérletekhez, amelyeket a kormány finanszírozott. Kedélyesen csak ennyit jegyzett meg: "Na, ilyenkor kezdi el az ember azt érezni, hogy Isten létezik. Amikor a CIA elkezd drogot osztani neked." A kísérletek befejeztével a kórház elmeosztályán vállalt betegfelvigyázói munkát, itt szerzett tapasztalataiból, élményeiből született meg 1962-ben világhírűvé vált regénye, a Száll a kakukk fészkére.

A könyv nem várt sikert aratott mind az olvasók, mind a kritikusok körében, akik a hatvanas évek Amerikájában uralkodó kiúttalanság és otthontalanság érzésének lenyomatát látták benne. A regényből Dale Wasserman átiratában hamarosan színdarab is készült, amelynek jogait a színpadi előadás főszerepét alakító Kirk Douglas vásárolta meg. Amikor a filmstúdiók is érdeklődni kezdtek a mű iránt, Douglas a fiának, Michael Douglasnek adta át a jogokat, aki egy Amerikában addig kevéssé ismert csehszlovák emigráns filmesre, Milos Formanra bízta a rendezést. McMurphy szerepére előbb Marlon Brandót, majd Gene Hackmant próbálták megnyerni, de ők nem vállalták, így került a képbe az ördögi mosolyú Jack Nicholson. A film 1975-ben készült el, a következő Oscar-gálán öt szobrot kapott, és a nézők milliói körében osztatlan sikert aratott. Érdekes módon az író ki nem állhatta a filmet, nem szerette Jack Nicholsont, és az indián Bromden (Serteperte Főnök) alakját is kifogásolta. Keseyt a váratlan siker és népszerűség nem vakította el. Megírta az Olykor egy nagy ötlet című családregényét, amelyből Paul Newman rendezésében és főszereplésével film is készült, majd gyakorlatilag eltűnt az irodalmi életből. Barátaival együtt megvásárolt egy kiszolgált iskolabuszt, elképesztő színekkel átfestették, és rámázolták a Further nevet. Keresztül-kasul beutazták vele Amerikát, és afféle "drog-happeningeket" tartottak útközben Merry Pranksters (Vidám csínytevők) néven, miközben maguk is bőven fogyasztottak a különböző tudatmódosítókból. Sofőrjük a Kerouac-regényekből ismert botrányhős, a költő Allen Ginsberg alkalmi szeretője, Neal Cassady volt, a zenei hátteret pedig a Grateful Dead együttes szolgáltatta.

Az írót 1965-ben kábítószer-birtoklásért letartóztatták, de saját öngyilkosságát megrendezve Mexikóba szökött. Nyolc hónap bujkálás után lóháton tért vissza hazájába, ahol öt hónap börtön várt rá. 1967. novemberi szabadulását követően a vándoréletet elunva családjával egy oregoni farmon telepedett le, ahol végül apja mesterségét folytatva tejgazdaságot üzemeltetett. Számos újságcikket írt, született néhány könyve is, de ezek színvonala meg sem közelítette az első regényét. Az írót mélységesen lesújtotta, hogy húszéves fia 1984-ben autóbalesetben meghalt.

1990-ben meghívták az Oregoni Egyetemre írást tanítani, de cukorbetegség kínozta, és májproblémái is voltak. A Grateful Dead koncertjeinek rendszeres fellépője volt, egy általa írott darabbal turnézott a Merry Panksters megmaradt tagjaival, happeningeken próbálta a hatvanas évek szellemét felidézni. Ken Kesey hatvanhat évesen, 2001. november 10-én bekövetkezett halálát májrák okozta. Magyarul még a Hajósének és az Olykor egy nagy ötlet című regényei jelentek meg, Kakukkfészek címmel pedig több színház is műsorára tűzte legismertebb regényének színpadi változatát.

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.