Pesti Srácok

Dícsértessék! - Apor Vilmos-emléktáblát avattak Budapesten

Apor Vilmos-emléktáblát avattak vasárnap Budapesten, a felső-vízivárosi Szent Anna-templomban.

MTI

Az emléktáblát Pápai Lajos győri megyés püspök áldotta meg szentmise keretében. Pápai Lajos száz évvel ezelőtt pappá szentelt, hetven évvel ezelőtt mártírhalált halt elődjét méltatva hangsúlyozta: vértanúvá nem magától lesz az ember, a vértanúság Isten ajándéka. A kereszténység lényeges eleme a "másokért valóság elve". Ezt érti meg minden szülő, minden pap, minden szerzetes és minden igazi keresztény: áldozattá kell válni. Hozzátette: "minden szentmisében fölajánljuk magunkat Istennek, ne csodálkozzunk, ha egyszer elfogadja".

PestiSracok facebook image

Apor Vilmos számára az Istentől kapott másik nagy ajándék papi hivatása volt. Jézus jó pásztor volt és ez az apostolok és utódaik, a püspökök feladata is: jó pásztoroknak lenni. Apor Vilmos tudta, hogy aki Krisztust jelenti meg, az önként adja neki szabadságát. A világ szemében ez megkötöttség, valójában azonban szabadság - mondta a győri megyés püspök.

A harmadik Istentől kapott ajándéka a hite volt. "Isten jó szülőkön, elkötelezett jezsuita nevelőkön keresztül növelte, erősítette Apor Vilmos lelkében a hit természetfeletti ajándékát". Pápai Lajos szólt arról is, hogy a keresztény értékek elfogadása fontos ugyan, de még nem hit. "Ma is fennáll a veszélye, hogy olyan kereszténységet alakítunk ki, amely zárójelbe teszi Jézus Krisztus keresztjét, feltámadását" - figyelmeztetett. A hittel az ember egész egyéniségével hagyatkozik rá Istenre. "Aki pedig így talál rá Krisztusra, az nem egyszerűen keresztény értékeket fogad el, hanem magát Krisztust és ebből az elfogadásból természetesen fakad a keresztény élet" - fogalmazott Pápai Lajos.

Apor Vilmos 1892. február 29-én Segesváron született székely főnemesi családban. 1915. augusztus 24-én Nagyváradon szentelték pappá, 1941. március 2-án foglalta el püspöki székét Győrben. A vészkorszakban fellépett az üldözöttek érdekében, a gettók felállítása ellen a belügyminiszternél tiltakozott. Minden nála jelentkező üldözöttet oltalmába vett, szerzetesházakban, kórházban vagy a győri püspökvárban helyezte el őket. Apor Vilmos 1945-ben halt mártírhalált, amikor a püspökvárba menekült lányokat és asszonyokat védelmezte az orosz katonáktól. 1997. november 9-én avatta boldoggá a Szent Péter téren II. János Pál pápa.

Ajánljuk még

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.