A csúrogi magyar razzia áldozataira emlékeztek a Vajdaságban

Az 1942-es magyar razzia áldozataira emlékeztek hétfőn a vajdasági Csúrogon. A mészárlásnak a szerb történészek szerint legalább 1300 ártatlan szerb és zsidó áldozata volt.

MTI

A szabadkai Pannon RTV helyszíni beszámolója szerint az egykori vesztőhelyen, a múzeummá alakított Topalov-raktárban gyászmisével és koszorúzással emlékeztek az áldozatokra. A Razzia 1942 Emlékbizottság által szervezett megemlékezésen a szerb részvevők és az áldozatok családtagjai mellett a magyar kormány és a vajdasági magyarság képviselői is jelen voltak. A magyar kormányt a megemlékezésen Pintér Attila belgrádi nagykövet képviselte. Kiemelte, hogy voltak ugyan "a magyar és a szerb nép közös történelmében rendkívül súlyos pillanatok, rendkívül véres periódusok, mára ezeket az igen súlyos fejezeteket sikerült (mégis) lezárnunk".

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség és a vajdasági tartományi képviselőház elnöke az eseményen hangsúlyozta: "fontos az, hogy az egymás közötti bizalom, a nemzetek közötti bizalom, a szomszédok közötti bizalom, utcában lévők közötti bizalom erősödjön, mert csak így tudunk előre haladni." A Blic című szerbiai napilap internetes oldala szerint Pásztor István arról is beszélt, hogy a bűnösöknek van neve, nem lehet egy nemzetet kollektíven bűnösnek kikiáltani, a történelem pedig az egyéni felelősségről szóló lecke.

Miroslav Vasin, a tartományi kormány alelnöke az utóbbi évek közös megemlékezéseire hívta fel a figyelmet. Mint fogalmazott: néhány évvel ezelőtt még a saját és a mások áldozatai léteztek, és a szenvedésért mindig a másik fél volt a felelős, az utóbbi időben viszont ez megváltozott, és a gonoszság áldozatairól lehet beszélni, mert a gonoszságnak nincs nemzetisége. Csúrogon 2013 júniusában közösen hajtott fejet az áldozatok emléke előtt Áder János magyar és Tomislav Nikolic szerb elnök. A szerb áldozatok emlékének szentelt múzeumot a Topalov-raktárban a magyar kormány támogatásával alakították ki, a Josip Broz Tito partizánjai 1944-es megtorlásának áldozatul esett magyarok emlékművének felépítését pedig a szerb kormány támogatta.

A magyar razzia 1942. január 4-én kezdődött Csúrogon, közel egy hónap alatt Vajdaság-szerte több ezer áldozata volt. Az úgynevezett hideg napok egyik kicsúcsosodása az újvidéki mészárlás volt, amikor - a szerb történészek szerint - három nap alatt összesen 1800 szerbet, zsidót és romát gyilkoltak meg a magyar csendőrök. A csúrogi mészárlás fő felelőseit a háború után kiadták a Josip Broz Tito vezette Jugoszláviának, ahol háborús bűnösökként kivégezték őket.