Pesti Srácok

Tőzsér Árpád kapja az idei Artisjus Irodalmi Nagydíjat

Erről az Euphorboszról beszélik című válogatáskötetéért Tőzsér Árpád szlovákiai magyar író, költő, műfordító és irodalomtörténész kapja az idei Artisjus Irodalmi Nagydíjat. A fiatalabb szerzők közül Bognár Péter és Gerőcs Péter, míg a középgenerációból Beck András és Takáts József részesül a Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület irodalmi elismerésében, a díjakat március 1-jén adják át a Budapest Music Centerben.

MTI

A szervezet MTI-hez eljutatott közleménye szerint az irodalmi nagydíj célja az előző év egy kiemelkedő, különösen értékes alkotásának jutalmazása, a további díjak pedig ösztönzésül szolgálnak a tehetségüket már bizonyított művészek alkotómunkájának folytatásához. Az Artisjus Egyesület által 2006-ban alapított elismeréseket a korábbi években olyan jeles szerzők vehették át, mint Kukorelly Endre, Pintér Béla, Bodor Ádám, Tolnai Ottó, Spiró György, Tandori Dezső, Háy János, Zalán Tibor, Cserna-Szabó András és Závada Pál.

PestiSracok facebook image

A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és József Attila-díjas Tőzsér Árpád a kortárs magyar irodalom egyik legtekintélyesebb alkotója - fogalmaz a közlemény, amely emlékeztet: az író 1960-ban szerzett magyar-szlovák szakos tanári oklevelet Pozsonyban, később a Comenius Tudományegyetemen régi magyar irodalmat tanított egészen 2002-ig, majd szerkesztő lett a Madách-Posonium Könyvkiadóban. Első verseskötete, a Mogorva csillag 1963-ban jelent meg, a legutóbbi pedig tavaly látott napvilágot.

Az indoklásban idézik Báthori Csaba írót, műfordítót és irodalomtörténészt, aki a Kalligram Kiadónál megjelent Erről az Euphorboszról beszélik című válogatáskötetet "tízezer titokkal gazdagított művészeti teljesítménynek" nevezi. A kiadvány Tőzsér Árpád 1963 és 2012 között született verseit mutatja be, összegzést nyújtva az öt évtizede folyamatosan épülő, mindig új elemekkel gazdagodó nagy jelentőségű költői életműről.

A rodológia rövid története című verseskötetéért Artisjus Irodalmi Díjban részesülő, harmincas évei közepén járó Bognár Péter művében az áltudományos világot állítja középpontba. A Magvető Kiadó gondozásában megjelent kötet a szerző korábbi írásaihoz képest formai szempontból feszesebb, jobban előtérbe kerülnek a metrikai szempontból kötöttebb formák - olvasható a közleményben, amely idézi Grecsó Krisztián méltatását is: "Bognár valódi nyelvújító, nyelvrontó, nyelvépítő, egy épülő mondatuniverzum az övé, amely szinte pökhendin elődnélküli".

A próza kategóriában Gerőcs Péter Győztesek köztársasága című regénye alapján vehet át elismerést. Az 1985-ben született szerző legújabb regénye eleinte krimi formátumban meséli el egy fiatal meleg értelmiségi történetét, majd sajátos disztópiába fordul. A mű központi témaköre napjaink kulturális élete, az értelmiség helyzete, útkeresése. A kötetet egyes elemzők kulcsregénynek tekintik néhány szereplő feltételezett beazonosíthatósága miatt - áll az indoklásban.

Beck Andrást Szakítópróba (Karinthy, a Nihil és akiknek nem kell) című könyve alapján díjazták az esszé, kritika kategóriában. A Műút Könyvek kiadásában megjelent kötet Karinthy Nihil című versének befogadástörténetét kíséri végig. Beck András rendhagyó, rokonszenves egyes szám első személyű értelmezései jelzik, hogy a kötet nem csupán az irodalomtörténeti szakmának szól. Mindezt alátámasztja a kiadványban szereplő hat Nihil-képregény is, amelyet a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) hallgatói készítettek.

Az Osiris Kiadó által közreadott A megfelelő ötvözet című politikai eszmetörténeti tanulmánykötete alapján részesülhet Artisjus Irodalmi Díjban Takáts József. Az irodalomtörténész Margócsy István közleményben idézett méltatása szerint a kötet megbízható politikai és ízlésítéletekkel rajzolja körül a szerző téziseit, valamint a különböző eszmék történeti és teoretikus elemzéseit nagyvonalú belátással, eleganciával és toleranciával interpretálja, valamint kínálja fel mai továbbgondolásra.

Ajánljuk még

Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!

‎Polbeat 2025 május 29.
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.