Pesti Srácok

Anyám, az álmok nem hazudnak - A Dream Theather The Astonishing című albumáról

Szinte minden rockzenekar előveszi egyszer a jövőt, mint tematikát, a Karthagótól (Ezredforduló), az Iron Maiden-ig (Somewhere in Time), és a sor kb. a végtelenig folytatható. Most éppen a Dream Theather látott a jövőbe, és ha valóban a 130 percnyi The Astonishing a jövő, akkor a metál műfaja a musical irányába megy tovább.

PÁN - 061.hu

A 2285-ben játszódó The Astonishing kétségtelenül ambiciózus, szinte mindent magába integráló vállalkozás, van itt ragtime, musical, AOR-meseopera, glam-rock, a szokásosan magas színvonalú magamutogató szólók, vonós - és fúvós hangszerelés, Mike Oldfield futurisztikus dream-popja, és van kerettörténet is. Meglepő, hogy bármennyire is sokszínű a muzsika, legalább annyira egyanyagú is, de hiába egységesen magas színvonalú az anyag, nincsenek fókuszai, nincsenek az egyébként is magas színvonalú műsorban kiemelhető dalok, betétek.

PestiSracok facebook image

DT1

Íme, itt egy new age-es Disney-metál, ami inkább az Avatar rajzfilmverziójának lehetne a zenéje, amiben annyi teátralitás, amennyit még a metál sem biztos, hogy elbír. Modoros, túlgondolt mestermű, ami részleteiben szerethető ugyan, de egészében már nincs sok köze a metálhoz, csak az önmegvalósítás terápiaként való alkalmazásához. Ha egy szigorú producer kézben tartotta volna a zenés fantáziálásokba bonyolódó John Petruccit, egy izgalmas, kevésbé túlírt, emberi felhasználásra is alkalmas albumot kaptunk volna.

Talán azzal kellett volna kezdeni, hogy a musical-es, színpadias zongorafutamok hangsávját kapásból letörlik, elhagyják a Roger Waters-féle ambíciókat, és a 130 percet a felére vágják, azaz maximum egy 70 perces albummal lépnek azok elé, akik azt hiszik, hogy a metál közelebb áll a 3D-s Las Vegas-i bűvész-show-khoz, és a Cirque du Soleil-hez, mint mondjuk a Kill ’Em All-hoz. A The Astonishing máris a high-end stúdiók "beállító zenéje", azaz a metál monoszkópja, ahol be lehet lőni a színeket, míg nem jön a rendes adás, mondjuk egy olyan műsor, mint a Dream Theather egyik mesterműve, az Awake.

Dream Theather
The Astonishing
Warner / Roadrunner
130 perc 34 szám

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.