Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Budapest és Krakkó testvérvárosi kapcsolatra lép

‎ 061.hu 2016. március 19. 08:27

Budapest és Krakkó még ebben az évben testvérvárosi kapcsolatra lép, hangzott el a Budapesti Történeti Múzeumban (BTM) a Közös úton - Budapest és Krakkó a középkorban című kiállítás pénteki megnyitóján.

MTI

Krakkóból több mint 200 műtárgy érkezett a két város középkori és kora újkori párhuzamos fejlődését több mint 450 műtárgyon keresztül bemutató kiállításra, amelynek megnyitója a Magyar-Lengyel Barátság Napja alkalmából meghirdetett, március 18-19-i ünnepségsorozat része. Krakkó és Budapest a középkor óta meghatározó szerepet tölt be Közép-Európában. A két város ugyanazon kereskedelmi út mellett fekszik, így kapcsolataik kialakulását kezdetben a kereskedelem ösztönözte, majd a krakkói egyetem is komoly vonzerőt jelentett a magyar diákoknak. Krakkó és Budapest ma az EU két gyorsan és egészségesen fejlődő, egyúttal a múltból is építkező városa.

PestiSracok facebook image

Már egy évtized telt el azóta, hogy felavatták Győrben a lengyel-magyar barátság emlékművét, azóta Európában elsőként épült Óbudán köztéri katyni emlékmű. De soha nem feledkezhetünk meg Bemről, Dembinskiről, az 1848-49-es és az 1956-os összefogásról, valamint a közös EU-csatlakozásról sem - emelte ki a főpolgármester, hozzátéve: Krakkó és Budapest kapcsolata biztató és szép jövő elé néz, amelyből a két város lakói profitálhatnak. Krakkó polgármestere szerint az elmúlt ezer év európai történelme tele van háborúkkal, kivéve a lengyel és a magyar nemzet kapcsolatát. A kiállítást megtekintve könnyen érthetővé válik ez a mély barátság, amely különböző korokban - például a második világháborúban vagy 1956-ban - egyaránt megmutatkozott - fogalmazott Jacek Majchrowski. A tárlat a BTM és a Krakkói Városi Múzeum több mint három évvel ezelőtt kezdődött együttműködésének eredménye, de a szervezésében számos más intézmény is részt vett.

A lengyel-magyar kapcsolatok mindig kiemelt figyelmet élveztek a két országban. A kapcsolatok kezdete a múlt homályába vész, a 11. században jelentek meg az első magyar "politikai menekültek" - a majdani Béla, Géza és Szent László királyok - Lengyelországban, majd a későbbi századokban is gyakran leltek menedéket egymásnál a két nemzet fiai. A kiállítás másik nagy erénye, hogy nem általánosságban mutatja be a lengyel-magyar kapcsolatok történetét, hanem két városra fókuszál - hívta fel a figyelmet Zsoldos Attila, hozzátéve: a tárlat méltó módon vezeti be a 2016-2017-es lengyelországi magyar kulturális évad eseményeit. A kiállítás július 24-ig látható Budapesten, majd jövőre Krakkóban is bemutatkozik.

Kapcsolódó témák
krakkó
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)