Pesti Srácok

Kortárs kiállítás nyílt a kismartoni Esterházy-kastélyban

Az Esterházy Művészeti Díj eddigi díjazottjainak válogatott műveiből nyílt kortárs kiállítás a kismartoni Esterházy-kastélyban pénteken. A független művészeti díjat 2009 óta kétévente adják át. A kitüntetés célja a kortárs művészet támogatása és a nemzetközi párbeszéd elősegítése.

MTI

A Festészet a szabad térben című kiállításon Tibor Zsolt Bécsben élő művész munkái, Horváth Dániel többek között utazóbőröndökből összeállított installációja és képei, Makai Mira Dalma kerámiái, Kaszás Tamás zöld növényekből és használt bútorokból feltornyozott installációja, Borsos Lőrinc zászlókat felvonultató képsorozata, Szabó Ábel kortárs városképek valósághű ábrázolását bemutató alkotásai és Király András szürreális jegyeket hordozó munkái láthatók. A kiválasztott művek a festészet műfajára koncentrálnak, ám az alkotások nagy része átlépve az eddigi határokat "kilép" a térbe, és ezáltal izgalmas köztes terek keletkeznek.

PestiSracok facebook image

A kastéllyal szemben található Vinotékában koncepcionális művészek ifjabb generációjának horse/home stories című kiállítása nyílik meg. A tárlaton az Esterházy Művészeti Díj 2013-as győzteseinek, Csató Józsefnek, Kovács Olíviának és Kaliczka Patrícziának valamint Esterházy Marcellnek munkái láthatók. A művészek kifejezetten az egykori udvari istálló helyiségeibe szánva alkották meg képeiket. Legutóbb novemberben Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban ünnepelték az Estherházy Művészeti Díj kitüntetettjeit. Az összesen 15 ezer euró értékű jutalmat független szakmai zsűri, valamint a díj alapítója, az Esterházy Magánalapítvány részéről Ottrubay István és a díj főszponzora, az UNIQA Biztosító vezérigazgatója, Othmar Michl értékelése alapján ítélték oda a művészeknek.

A kitüntetést novemberben Makai Mira Dalma, Kaszás Tamás és Tibor Zsolt fiatal képzőművész érdemelte ki. A második fordulóba beválasztott huszonegy művész munkáiból Magyar kortárs festészet címmel volt látható kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)