Pesti Srácok

Megnyitották a közönség előtt Ceausescu palotáját

Megnyitották a nagyközönség előtt Bukarestben szombaton a Primaverii (Tavasz) palotát, amely csaknem negyedszázadon keresztül Nicolae Ceausescu, az utolsó román kommunista diktátor és családja otthonául szolgált.

MTI

A több mint 15 ezer négyzetméternyi parkosított telken található, 80 helyiségből álló, moziteremmel, és úszómedencével felszerelt palotát 1964-65-ben építették, a berendezéséhez felhasznált mozaikokat és csillárokat a diktátor meglehetősen műveletlennek bizonyult felesége, a rendszer propagandagépezete által mégis vegyész doktorrá, akadémikussá, "nemzetközi hírű tudóssá" avanzsált Elena Ceausescu maga választotta ki.

Arról már a diktátor házaspár kivégzéséhez vezető 1989-es forradalom napjaiban is fogalmat alkothattak az emberek (a televízió jóvoltából), hogy milyen kétes ízlésű luxusban lakott a kommunista pártvezér és családja: a fürdőszobák csaptelepeitől kezdve a fotelek és ágyak faragott díszeiig mindent arannyal vontak be, a falakon híres román festők munkái sorakoztak. Bár a palota egy részét feldúlták az önkényuralom ellen utcára vonult forradalmárok, az épület berendezésének nagy részét mindmáig megőrizték: a Primaverii palota ugyanis a protokollépületeket kezelő állami hatóság gondozásába került. Azóta csak néhány külföldi küldöttséget szállásoltak el itt, és a román kormány sem igazán tudja, mit kezdjen az épülettel, amelynek a fenntartása rengeteg pénzbe kerül. Néhány éve megpróbálták értékesíteni, de sem vevőt, sem bérlőt nem találtak rá.

Az épület mostani megnyitását Victoria-Violeta Alexandru, a Ciolos-kabinet által újonnan létrehozott nyilvános konzultáció és társadalmi párbeszéd minisztériumának vezetője kezdeményezte, a "múlttal való megbékélés" és a kormány által meghirdetett "nyitottság és átláthatóság" szellemében. Egyelőre nem tudni, meddig lesz látogatható a volt diktátor bukaresti palotája, de a megnyitón tapasztalt óriási érdeklődés nyomán a hatóságok hajlanak arra, hogy állandó múzeumként, Bukarest egyik idegenforgalmi látványosságaként működtessék.

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)