Pesti Srácok

Megújult a Kossuth Múzeum a törökországi Kütahyában

Átadták hétfőn a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) és a török Kütahya Múzeum munkatársai által közösen felújított Kossuth Lajos Múzeumot a törökországi Kütahyában.

MTI

Az ünnepélyes átadón Prőhle Gergely, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára a magyar-török barátság jelenlegi fővárosának nevezte Kütahyát. Beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy magyar és török kutatók, hivatalnokok együttes munkájának köszönhető a múzeum. A magyar-török barátság mind a mai napig érvényes és a jövőben is az lesz - nyomatékosította.

Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója - aki történészként Kossuth Lajos kutatója is - beszédében hangsúlyozta, hogy az Oszmán Birodalom nemcsak vendégül látta a magyar államférfit, hanem meg is védte őt a rá vadászó orvgyilkosoktól. Kiemelte: az a tisztelet, az a szeretet hozta létre a múzeumot Kütahyában, amelyet a törökök a magyarok iránt viselnek. Ismet Güral, Magyarország kütahyai tiszteletbeli konzulja kifejtette: Kossuth még az emigrációban sem adta fel a szabadságharc ügyét, kiterjedt politikai levelezést folytatott török és európai vezetőkkel. Egyik legfontosabb tevékenysége az volt, hogy kidolgozta Magyarország új, önkormányzati alapon nyugvó alkotmánytervezetét - tette hozzá.

Kamil Saracoglu, Kütahya város polgármestere kijelentette: ahogy a szigetvári Magyar-Török Barátság Park a két nép közötti békét szimbolizálja, úgy képviseli azt a kütahyai Kossuth Lajos Múzeum is. Fodor Gábor, az Isztambuli Magyar Intézet igazgatója elmondta: a múzeum 1982-es megnyitása óta ez volt az épületen végzett első átalakítás. Egyrészt frissült a tárlat anyaga, új fegyverek, pénzérmék, ruhák kaptak helyett a kiállításon, másrészt jelentős infrastrukturális változtatás is történt, amely során a ház teljes villamoshálózatát kicserélték. Az átalakításnak köszönhetően a belső tér a modern muzeológiai irányvonalaknak megfelelően friss megjelenést kapott, elegáns lámpatestek, információs táblák és érintőképernyők gazdagítják a dizájnt.

A tárlat megújítását az Emberi Erőforrások Minisztériuma 8 millió forinttal támogatta. Kossuth Lajos a magyar szabadságharc bukása után elhagyni kényszerült az országot, az Oszmán Biradalom nyújtott neki menedéket. Az osztrákok és az oroszok hiába követelték a török szultántól kiadatását. Kossuthot családjával és kíséretével 1850 tavaszán költöztették Kütahyában abba a XVIII. századi két szintes polgári házba, amely ma a múzeumnak ad otthont. 1851 nyarán hivatalosan közölték Kossuthtal, hogy elhagyhatja a birodalmat. Nyugatra indult, hogy a magyar függetlenség ügye mellé állítsa a közvéleményt.

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.