Pesti Srácok

Őze Áron lett a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház igazgatója

Őze Áron Jászai Mari-díjas színészt, rendezőt választotta a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza igazgatójának a dunaújvárosi közgyűlés csütörtökön. Őze Áron július 1-jétől vezeti a teátrumot, megbízatása 2021. június 30-ig szól. Az új igazgató Borsós Beátát váltja a vezetői székben, aki szintén pályázott az igazgatói posztra.

MTI

A közgyűlés a megkezdett szakmai munka folytatása mellett szavazott, de már új vezetéssel, a szakmából érkező Őze Áronnak bizalmat adva. A városvezető azt is hangsúlyozta, hogy az új vezető a jelenlegi színészekkel és technikai dolgozókkal képzeli el a jövőt, és erre biztosíték a helyben is sikeres, több éve a színházban dolgozó Csadi Zoltán színművész személye, aki a szakmai igazgatói feladatokat látja majd el. Őze Áron kiemelte: zökkenőmentes, békés vezetői átállást szeretne, amelynek során "rombolás, boszorkányüldözés nem lesz", mert minden színész és háttérdolgozó felé teljes a bizalom. Mint mondta, a következő évad a "kölcsönös bizalom évada" lesz, ahol kipróbálják, ki kivel tud együtt dolgozni. Megjegyezte: a jövő évad terveit nem ismeri, de semmilyen tervet nem akar eltörölni, csak a "próbaévad" után szeretné elképzeléseit megvalósítani.

PestiSracok facebook image

Őze Áron emlékeztetett arra, hogy az elmúlt öt évben a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza befogadó intézményből társulattal rendelkező, kéttagozatú teátrummá vált, amely számos szakmai elismerést is begyűjtött. Alapvető célnak nevezte az út folytatását, ám szerinte ezek eléréséhez a marketing, a promóció és a kommunikáció szempontjából még inkább ki kell nyitni a színházat. Őze Áron 1970-ben született Budapesten. Faipari szakközépiskolában érettségizett 1989-ben, utána vették fel a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1993-ban végzett Iglódi István tanítványaként. 1992-től tagja volt a Nemzeti Színháznak, 2000-től a Pesti Magyar Színháznál játszott. 2010 és 2014 között a Pesti Magyar Színház igazgatója volt. 2015-től a budapesti Játékszínben láthatja a közönség.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.