Pesti Srácok

Reigl Judit alkotásai öt párizsi galériában láthatók

Öt párizsi galériában láthatók péntektől Reigl Judit festőművész képei.

MTI

A Párizs közelében élő magyar származású festőnek az 1954-től 2010-ig terjedő alkotói időszakából több mint hatvan, nagyrészt Franciaországban eddig még soha ki nem állított műve tekinthető meg a Galerie Le Minotaure, a Galerie Antoine Laurentin, a Galerie Anne de Villepoix, a Le Studiolo Galerie de France és a Galerie Alain le Gaillard együttműködésének köszönhetően. Reigl Judit festőművész 1923-ban született Kapuváron, 1950 óta él és dolgozik Franciaországban. Azon ritka magyar származású művészek egyike, aki pályáját 1948 után külföldön folytatta és ott ért el nemzetközi sikereket.

Pályatársa, Hantai Simon mellett Reiglt a világ vezető múzeumai a szürrealizmusból induló és az absztrakció új útjait kereső művészként tartják számon, alkotásait megbecsülik és nagyra értékelik. Festményei a világ legnagyobb és legfontosabb kortárs közgyűjteményeiben, a New York-i Museum of Modern Artban (MoMA), a Metropolitan Múzeumban, a londoni Tate Modernben és a párizsi Pompidou Központban, valamint a budapesti Ludwig Kortárs Művészeti Múzeum, a Nemzeti Galéria vagy a Szépművészeti Múzeum kollekciójában is megtalálhatók.

A magyar közönség már találkozhatott munkáival a Műcsarnokban (2005) és a debreceni Modemben (2010) rendezett életmű-kiállításokon, ahol a korai szürrealista műveitől az absztrakcióin át a figuratív ábrázolásig átfogó képet kaphatott Reigl Judit munkásságáról. 2014-ben a budapesti Ludwig Múzeum adott otthont az Űr és extázis című életmű-kiállításának, amelyen 90 művet láthatott a közönség. A párizsi galériák május 21-ig látogatható közös kiállításával párhuzamosan az amerikai Oberlin (Ohio) város Allen Memorial Art Museumának látogatói is megtekinthetik a festő munkáiból rendezett tárlatot május végéig.

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.