Röhrig Géza: mintha áldás lett volna a filmen
A forgatás negyedik-ötödik napjától volt olyan érzésem, hogy valami mágikus módon képződik, mintha a filmen lenne egy áldás, egy furcsa hátszél - mondta Röhrig Géza, a néhány napja Oscar-díjat nyert Saul fia főszereplője a 2. Magyar Filmhét keretében csütörtökön este rendezett budapesti pódiumbeszélgetésen.
MTI
"A napi munka előtt Nemes Jeles László rendező és Erdély Mátyás operatőr mindig megnézte az előző nap felvett anyagot. Matyi egy idő után mindig két szemének csippenésével jelezte, hogy elégedett. A forgatás egyfajta másállapot volt, mindenki részéről koncentrált erőfeszítést tapasztaltam: bár nagyon meleg volt, még a statiszták sem lázadtak fel" - idézte fel Röhrig Géza egy kérdésre válaszolva. Elmondta, már a hatodik változáson is túl volt a forgatókönyv, amikor bekapcsolódott a munkába. Először egy másik szerepre nézték ki, és kezdetben ő is úgy gondolta, Saul szerepe nem neki való. "A színészi munka a rendező felől nagyon megkoreografált volt, balettszerűen átgondolt" - tette hozzá.
Röhrig Géza elmesélte, hogy másfél hónappal ezelőtt találkozott Los Angelesben először a túlélő Sonderkommando egyetlen élő tagjával, egy thesszaloniki görög zsidó férfival. "A felszabadulást száz sonderkommandós élte meg, közülük mára egyedül ő maradt, akkor 24 éves volt, most 93. Elmesélte nekem, hogy 1944 novemberében érkezett Auschwitzba, a görög napsütésből a mínusz 10 fokos hidegbe; a krematórium feletti térben helyezték el őket, ott volt meleg. Látta a filmet, minden pénteken felhívom, hogy van, tulajdonképpen barátok vagyunk" - hangoztatta.
Egy kérdésre válaszolva elmondta, a forgatás döbbentette rá arra, hogy Auschwitzban nem számított, ami a mindennapi életben meghatározó: hogy nézünk ki, milyen a bőrünk, a hajunk, a testméretünk, a családnevünk, a kapcsolataink, az anyagi helyzetünk. "Jó lenne, ha olyanok lennénk, mint a fák, mert akkor legalább a négy évszak egyikében nem számítana, ha kevésbé jóképűek vagyunk"."A népirtást nem szabad elfelejteni, másrészt beleőrülni sem szabad - nehéz megtalálni a helyét a tudatban" - jegyezte meg Röhrig Géza.
Kitért arra is, hogy bár annak idején filmrendezőként végzett, nem szándékozik rendezni, és azok a lehetőségek sem foglalkoztatják, amelyeket az Oscar-díj hoz számára. "Azokon az ajtókon, amelyek nekem most kinyílnak, nem akarok besétálni" - tette hozzá. Az mondta, egy újabb színészi feladatot nem zár ki. "Ahogy a Saul fia is berobbant az életembe, úgy bármi más is tehet így, de a forgatókönyvnek meg kellene győznie engem. Szeretnék befejezni egy regényt, meg dalokat írok egy szál gitárral". Mint kifejtette, a regénye - a címe Halott kenyér lesz - egy családregény család nélkül, egy három nemzedékes történet, egy cigányfiúval a középpontban, aki állami gondozásban nő fel és megkeresi az anyját. Röhrig Géza 95 oldalas új verseskötetének bemutatója március 17-én lesz a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
MTI fotó: Mohai Balázs
