Pesti Srácok

Meggyilkolt és eltüntetett Radics-család – a 40 milliós vérdíjon túl még csak a csend beszél

Meggyilkolt és eltüntetett Radics-család – a 40 milliós vérdíjon túl még csak a csend beszél

A 40 milliós, frissen kitűzött vérdíjon túl még csak a csend beszél a tárnoki Radics-család 23 évvel ezelőtti történetéről. Ami tény, a meggyilkolt és eltüntetett Radics-család rejtélye megoldódhat. A tragédia összefüggésben van Radics Attila maffiózó mivoltával. Elhallgattatták.

A 40 milliós, frissen kitűzött vérdíjon túl még csak a csend beszél a tárnoki Radics-család 23 évvel ezelőtti történetéről. Ami tény, a meggyilkolt és eltüntetett Radics-család rejtélye megoldódhat. A tragédia összefüggésben van Radics Attila maffiózó mivoltával. Elhallgattatták, miután ő lőhette le Seres Zoltánt, megbízói tartottak tőle, hogy beszélni fog.

MEGGYILKOLT Radics
A meggyilkolt Radics Attila igazolványképe (Forrás: police.hu)

Meggyilkolt család

Egy átlagos januári délelőtt, 2002-ben, Tárnok csendes utcáján, a Vörösmarty utca 19-ben, egy családi házban éppen a mindennapok forognak. Radics Attila, a 35 éves maffiózó,  élettársával, a 37 éves B. Lászlónéval és kétéves kislányukkal, Sárával tölti a reggelt. A nagyobbik lány, Fanni iskolába indult, a nyolc hónapos csecsemő még alszik fent. Senki sem sejti, hogy ez a ház soha többé nem lesz ugyanaz, mint korábban. 

Délután Fanni hazatérve csak a síró testvérét találja – a többieknek nyoma veszett. Semmi nyom, semmi tanú, csak a csend, ami évtizedekig tart. Emberölés gyanúja lengi körül az ügyet, hiszen vérnyomokat találnak a nappaliban, deki  az elkövető? 

Az alvilág árnyai közt bujkál, talán Portik Tamás körének tagjai között, akiknek a nevei – mint F. István, a "Vércse" – felbukkannak a aktákban, de bizonyíték nélkül csak suttogások maradnak.

Képzeljük el azt a pillanatot, amikor egy poros archív polc mögött évek múlva előkerül egy aktaköteg.
A számok ott sorakoznak, fekete tintával, hibátlanul.
A nevek viszont – na azok már évek óta félhomályban keringenek, mint egy rossz alibiben elfelejtett részlet.

Radicsról több pentító is állítja, ő lőtte le egy motor hátsó üléséről Seres Zoltán és olasz kuncsaftját Tahitótfalun 1999-ben. Tartottak tőle, hogy elmondja rossz pillanatában, mit tett és főleg, hogy kinek a parancsára.

Netto 40 millió forint

A Radics-ügy nyomozása most, 2025 kései novemberében újra megmozdult.
A Tárnok utcai ház ablakait rázza a szél, a rendőrség pedig olyan összeget tett ki az asztalra, amire már a jó memóriájú alvilág is felkapja a fejét:

nettó 40 millió forintot.


Egy kicsi pesti lakás ára egyetlen információért: egy névért, egy régi rendszámért, vagy egy elsuttogott összeveszésért.

A jutalomtörvény – a krimik száraz háttérkódexe

A 1994. évi XXXIV. törvény a nyomravezetői díjról nem túl romantikus műfaj.
Azt mondja: 50 000 forinttól indulunk.
A 10 millió felett pedig már nem a körzeti megbízott, hanem a belügyminiszter húzza alá a döntést.

És a kifizetés?
Nem mese, nem dícséret – a követelmény egyszerű:

az információ közvetlenül tegye megalapozottá a gyanút.


Ha nem, nincs pénz.

Évente 50–100 ilyen díj tűnik fel az ORFK honlapján.
A nagyok – a 10 millió felettiek – olyan ritkák, mint az a tanú, aki nem változtatja meg a vallomását.

A legnagyobb magyar nyomravezetői díjak – a krimik hallgatag krónikája

A bűn nemcsak a címlapokat szereti: a számokat is.

Legmagasabb összegek, időrendben

ÉvÜgyÖsszegStátusz
1998Fenyő-gyilkosság5Mnem fizették
2000Postásgyilkosság10M4,9M kifizetve
2002Móri mészárlás25Mrészösszegek
2007Teve utcai támadás10Maktív
2008–2009Roma gyilkosságok100Mrekord; nem fizették
2014OTP robbantás10Maktív
2020Szentesi Judit10Maktív
2025Radics-ügy40M nettólegmagasabb aktív

(Bruttó érték: ~47–48M, a 15% SZJA miatt.)

A romagyilkosságok 100 milliója – a magyar kriminalisztika Mount Everestje

A 2008-as sorozatgyilkosságok után kihirdetett 100 millió volt a csúcs.

Soha nem fizették ki – a tetteseket nem a díjhoz kötődő információ adta fel, hanem klasszikus nyomozati munka.

A 100 millió tehát ott maradt: üres sor a könyvelésben, tanulság a rendőrségnek.

A móri mészárlás ügyében 25 millió

A 2002-es mészárlás - nyolc ember vesztette életét a móri bankban - után akkori rekord született: 25 millió forint.
A történet iróniája:
a díj egy részét olyan tanúnak fizették ki, aki a fél ország számára később hamis vallomást tett korábbi ügyekben.
A pénz pereskedésbe fulladt, mint annyi minden abban az időszakban.

A Radics-ügy 40 millió forintja – nettó, tisztán, könyvelve

Tárnokon eltűnt egy család.
Régi, 2002-es szálak, alvilági körök, maffiafőnök árnyéka.
Épp ezért döntött a rendőrség egy szokatlanul magas összeg mellett:

40 millió forint nettó

kb. 48 millió bruttó

Ez ma a legmagasabb aktív kitűzés Magyarországon.

Miért nettó?
Mert a törvény úgy bánik ezzel a pénzzel, mintha fizetés lenne.
A jutalom adózik: 15% SZJA, minden fillér dokumentált.

Miért ilyen magas? – A rendőrség gondolkodása számokban

  1. Idő múlása + alvilági szálak → magas információs érték
  2. 2002–2025 közti hiátus → a hallgatás ára nő
  3. Portik-kör érintettsége → megnő az esélye, hogy valaki spájzol egy régi emléket
  4. Nyomozás új minősítése → eltűnésből emberölés gyanúja

Ezekben a maffia-ügyekben a legkisebb részlet szokott dönteni

Nem a nagy lövés.
Nem a titkos találkozó.

Hanem egy:

- elfelejtett rendszám,

- egy valamikor látott vita,

- vagy egy alsó fiók mélyén maradt régi fénykép.

40 milliót ér most.


Kapcsolat – névtelenül is

A rendőrség külön biztosította:
ANONIM bejelentés is kifizethető.

Telefonszám:
📞 06-1-462-4200

 

 

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)