Pesti Srácok

Szőke Gábor Miklós égő szobra Moszkvában

A távozó zord évszakot jelképező, lángoló barlangjából előbúvó, Szőke Gábor Miklós alkotta medveszobor felavatásával búcsúztatták a telet vasárnap a moszkvai Gorkij-parkban az orosz maszlenyicát lezáró, többezres népünnepségen.

MTI

A maszlenyica az ószláv hagyományokra visszavezethető, a farsanghoz hasonló egyhetes télbúcsúztató ünnep Oroszországban, amelyet az ortodox keresztény húsvétot megelőző héthetes nagyböjt előtti héten tartanak meg. Jellegzetes elemei közé tartozik a mulatozás, a palacsintaevés, a körtánc, a lovas szánozás, a tűzugrás, a sérelmek megbocsátása és a telet jelképező szalmabábu elégetése.

A monumentális állatszobrairól ismert Szőke Gábor Miklós elmondta, hogy a Gorkij-park, amely ma Moszkva egyik kortárs kulturális központja, személyében idén először kért fel nem orosz művészt a maszlenyicát lezáró koncepció kidolgozására. Felhívta a figyelmet arra, hogy az általa acélból megépített medve orosz nemzeti jelkép, amelyről A tavasz ébredése című alkotásában úgy vált le a falécekből megépített, lángba borított barlangja, mint a virág szirmai. A szobrász első ízben mutatta be szobrát tüzes performansszal.

Artyom Donszkih, a Gorkij park nemzetközi projektjeinek kurátora a hírügynökségnek arról számolt be, hogy a maszlenyica megünneplése kapcsán történő szoboravatásról 2015 őszén született meg a megállapodás Szőke Gábor Miklóssal. Donszkih szavai szerint a kezdeti elképzelések között szerepelt főnixmadár és absztrakt tervek is, de a választás végül is a barlangjából kibúvó, a tavaszt jelképező medvére esett.

Donszkih szerint a medveszobrot a későbbiekben egy, a művésszel közösen kiválasztandó helyen fogják elhelyezni a park valamelyik erdős területén. A medve már a második szobra Szőke Gábor Miklósnak a Gorkij-parkban, komondorát tavaly júniusban avatták fel, az oroszországi Magyar Kulturális Napok alkalmából, amelynek keretében 3 hónap alatt 5 városban - Moszkva és Szentpétervár mellett Nyizsnyij Novgorodban, Kazányban és Jekatyerinburgban -, 20 rendezvényen, több mint 200 magyar művész részvételével mutatták be a kortárs magyar kultúrát.

Szőke úgy nyilatkozott, hogy a komondor kedvelt pontja a Gorkij-parknak, rengetegen látogatják és az Instagram-megosztások szerint számos fotó készül róla. Elmondta, hogy Oroszországban korábban Vikszában 2012-ben egy unikornist alkotott, Nyizsnij Novgorodban pedig 2013-tól egy szarvasnak, a város címerállatának általa megépített szobra áll a Volga partján.

Magyarországon a művészt leginkább a fővárosi Groupama Aréna előtt álló Fradi-sasáról - Európa legnagyobb madárábrázolásáról - szokták beazonosítani, valamint a budapesti Szerémi úton álló szarvasbikáról, továbbá poroszlói, balatonfüredi, egri, veszprémi és pécsi alkotásairól. A fővárosi Deák téren évekig álltak a Dante őreinek elnevezett kutyaszobrai. Ugyanide hamarosan újabb szobra kerül majd, de erről Szőke egyelőre nem kívánt többet elárulni.
A magyar szobrász a tágabb nagyvilágban sem ismeretlen: 2013-ban a washingtoni Smithsonian Folklife Festival Magyar Örökség rendezvénysorozatán keltett feltűnést nagyméretű puli faszobrával. Münchenben 2014-ben a ketrecéből kitörő Szomorú disznóval jelentkezett, a bahreini herceg pedig tavaly egy életnagyságú diófa arabs lovat rendelt tőle a feleségének, a dubaji uralkodó lányának. Milánóban több alkotása látható. A művész közelebbi terveiről közölte, hogy Buenos Airesbe júliusra egy ugró dobermannal készül, majd Atlantában és Kínában valósulnak meg projektjei, amelyekkel kapcsolatban egyelőre nem bocsátkozott részletekbe.

Hegyi Anita, a moszkvai magyar kulturális intézet megbízott igazgatója elmondta, hogy a Gorkij-parkban megvalósult projektet a moszkvai magyar nagykövetség és az irányítása alatt álló intézet is támogatta. A medveszobor moszkvai felavatását egyébként két szabadtéri fotókiállítás is kísérte. Az egyik Szőke Gábor Miklós alkotásairól készült, a másikon Fekete András mutatta be a maszlenyicával rokon mohácsi busójárást.

PestiSracok facebook image

Fotó: Faceobook / Viszlay Márk

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.