Pesti Srácok

Vasarely-kiállítás a Francia Intézetben

Túlnyomórészt grafikákon, összesen 35 munkán keresztül tekinti át Victor Vasarely életművét Vasarely: Szerigráfiák, multiplikák címmel az a kiállítás, amely péntektől a Budapesti Francia Intézetben látható.

061.hu

Az op-art, a kinetikus és a nemzetközi geometrikus absztrakt művészet egyik kulcsfigurája, Victor Vasarely fontos kapcsolat a magyar és a francia művészeti világ között. Ezt mutatja, hogy a Pécsen született, majd Franciaországban világhírűvé lett művész születésének 110. évfordulóját nemcsak Magyarországon, hanem több francia városban - Aix-en-Provence-ban, Gordes-ban és Avignonban - is számos programmal ünneplik. A kiállítás egy másik sorozatba is illeszkedik, hiszen az intézet már több tárlatot szervezett együtt a Szépművészeti Múzeummal, illetve ezúttal annak filiáléjával, a budapesti Vasarely Múzeummal.

PestiSracok facebook image

Pierre Vasarely, az idén alapítása negyvenedik évfordulóját ünneplő Vasarely Alapítvány elnöke emlékeztetett: nagyapja mindig szorosan kötődött szülőhazájához; Magyarország számára először 1969-ben adományozott műveiből, majd Pécsen és Óbudán is múzeumot hozott létre, akárcsak Gordes-ban és Aix-ben. Victor Vasarely számára fontos volt a művészet "társadalmiasítása", így nagy figyelmet fordított a sokszorosítható műfajokra; szerette volna, ha szélesebb rétegek jutnának hozzá a magas művészethez.

Orosz Márton és Imre Györgyi kurátorok felidézték: Vasarely reklámgrafikusnak indult, Budapesten Bortnyik Sándor Bauhaus-hatásokat közvetítő iskolájába, a Műhelybe járt. Ez az előképzettség és a francia nyomdatechnika rendkívül magas színvonala tette lehetővé, hogy bizonyos nyomataiból kifogástalan minőségben készüljenek akár 200 példányos sorozatok. Az óbudai Vasarely Múzeum gyűjteményéből válogatott anyag ezért a sokszorosítható szitanyomatokat (szerigráfiákat) és plasztikákat helyezi a középpontba, de a kiállításba bekerült a művész Tlinko-F című akrilfestménye is. A közönség ezúttal három szitanyomat-sorozat - Gordes, Hommage a J-S. Bach, Cinétique N-B - lapjaival találkozhat, ezt egészíti ki három kinetikus mélyrelief és egy festmény a június 18-ig látható kiállításon.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)