Pesti Srácok

Vasarely-kiállítás a Francia Intézetben

Túlnyomórészt grafikákon, összesen 35 munkán keresztül tekinti át Victor Vasarely életművét Vasarely: Szerigráfiák, multiplikák címmel az a kiállítás, amely péntektől a Budapesti Francia Intézetben látható.

061.hu

Az op-art, a kinetikus és a nemzetközi geometrikus absztrakt művészet egyik kulcsfigurája, Victor Vasarely fontos kapcsolat a magyar és a francia művészeti világ között. Ezt mutatja, hogy a Pécsen született, majd Franciaországban világhírűvé lett művész születésének 110. évfordulóját nemcsak Magyarországon, hanem több francia városban - Aix-en-Provence-ban, Gordes-ban és Avignonban - is számos programmal ünneplik. A kiállítás egy másik sorozatba is illeszkedik, hiszen az intézet már több tárlatot szervezett együtt a Szépművészeti Múzeummal, illetve ezúttal annak filiáléjával, a budapesti Vasarely Múzeummal.

PestiSracok facebook image

Pierre Vasarely, az idén alapítása negyvenedik évfordulóját ünneplő Vasarely Alapítvány elnöke emlékeztetett: nagyapja mindig szorosan kötődött szülőhazájához; Magyarország számára először 1969-ben adományozott műveiből, majd Pécsen és Óbudán is múzeumot hozott létre, akárcsak Gordes-ban és Aix-ben. Victor Vasarely számára fontos volt a művészet "társadalmiasítása", így nagy figyelmet fordított a sokszorosítható műfajokra; szerette volna, ha szélesebb rétegek jutnának hozzá a magas művészethez.

Orosz Márton és Imre Györgyi kurátorok felidézték: Vasarely reklámgrafikusnak indult, Budapesten Bortnyik Sándor Bauhaus-hatásokat közvetítő iskolájába, a Műhelybe járt. Ez az előképzettség és a francia nyomdatechnika rendkívül magas színvonala tette lehetővé, hogy bizonyos nyomataiból kifogástalan minőségben készüljenek akár 200 példányos sorozatok. Az óbudai Vasarely Múzeum gyűjteményéből válogatott anyag ezért a sokszorosítható szitanyomatokat (szerigráfiákat) és plasztikákat helyezi a középpontba, de a kiállításba bekerült a művész Tlinko-F című akrilfestménye is. A közönség ezúttal három szitanyomat-sorozat - Gordes, Hommage a J-S. Bach, Cinétique N-B - lapjaival találkozhat, ezt egészíti ki három kinetikus mélyrelief és egy festmény a június 18-ig látható kiállításon.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.