Pesti Srácok

A pesti Nagykörút múltját elemzi az idei Budapest100

A pesti Nagykörút múltját, jelenét és jövőjét elemzi és idézi fel városismereti sétákkal, beszélgetésekkel és a nyitott házakkal programjaival az idei Budapest100 urbanisztikai programsorozat április 16-án és 17-én.

MTI

A Budapest100 sorozat minden évben az építésük, alapkőletételük, avatásuk századik évfordulóját ünneplő házakat köszönti. A tematika szerint idén az 1916-os házak kerülnének sorra, de mivel ez az első világháború éveire esik, idén más tematikát választottak a szervezők. "Ebben az évben olyan nagy városépítészeti koncepciót kerestük, amelynek építéstörténete korban összefogott, de már megélt egy olyan kort, hogy szerethető, értékelhető legyen és a benne lévő egyes házak történetei sem voltak még olyan szempontok szerint feltárva, ahogy a szervezők csapata ezt évek óta teszi az adott évben ünneplő házak esetében" - hangsúlyozta Kádár Bálint, a KÉK - Kortárs Építészeti Központ elnöke, a program keddi tájékoztatóján.

Mint mondta, a Nagykörút megalkotói a 19. századi Európa trendjeit meglovagolva olyan egyedit tudtak létrehozni, amely ma is aktív része a városszövetnek. A 120 éves, több városrészen áthaladó útvonal mentén számos kulturális, történelmi, építészeti és várostörténeti emlék található és az épületek koroktól függetlenül csatlakoztak a rendezvényhez, így a hétvégén mintegy hatvan épület és számos üzlet nyitja meg kapuit. Négy szakmai beszélgetés szól majd a jövőről és a lehetőségekről várostörténészek, építészek és urbanisták részvételével, de lesz nosztalgia villamos, a régi mozik, kávéházak emlékét pedig tematikus sétákon, kiállításokon, koncerteken, irodalmi klubokon és gyerekprogramokon idézhetik fel az érdeklődők.

PestiSracok facebook image

Az önkéntes kutatók a Boráros tértől a Jászai Mari térig húzódó szakasz épületeiről levéltárakban gyűjtöttek anyagokat, amelyeket korabeli és mai fotókkal együtt mutatnak majd be a különböző helyszíneken, az épületek képviselőivel közösen szervezett programokon. A szervezők szeretnék segíteni a Nagykörúton élők, a boltosok, a vállalkozók, a bérlők közösségének kialakítását is, ennek érdekében javaslatokat gyűjtenek a körúti üres, elhanyagolt üzlethelyiségek újrahasznosítására és számos közlekedési alternatíva kérdésében is.

A 2011 áprilisában indult városi civil ünnep eredetileg az épp 100 éves budapesti házak közös ünneplését szervezte minden évben, az év 100 napjához legközelebb eső hétvégén a fővárosban: 50-60 budapesti épületben látták vendégül az érdeklődőket az ott lakók, dolgozók, akik az önkéntesek segítségével számos programot is szerveztek. A kétnapos rendezvény idején városszerte mintegy 20 ezren fordultak meg a házakban, lakásokban, műtermekben, padlásokon is. Esetenként lakóközösségek alakultak kisebb épületrészek megújítása érdekében.

A sorozatot 2014-ben az Önkéntes Központ Alapítvány szakmai zsűrije az Év önkéntes programjává választotta, 2013-ben a Guardian a kontinens legérdekesebb programjai közé sorolta, és a hamburgi Élő Város Alapítvány (Lebendige Stadt Stiftung) által A legszebb városi ünnep című pályázat egyik díjazottja lett.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.