Pesti Srácok

A magyar modernitás legjava a Művészet Malomban

A magyar modernitás legjava látható csütörtöktől a szentendrei MűvészetMalomban A világ közepe címmel. A tárlat a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) több mint tízezer darabos képzőművészeti gyűjteményéből nyújt reprezentatív válogatást.

MTI

A múzeum országosan is kiemelkedő gyűjteményének eddigi legteljesebb bemutatkozásáról van szó, amely a gyűjtemény egészével vet számot. A városhoz köthető művészek alkotásait gyűjtő múzeum jelentős állományából 65 évvel az indulás után látható ilyen szabású bemutatkozás Szentendrén. A mostani, mintegy 150 művet - köztük ritkábban kiállítottakat is - felvonultató tárlat egy folyamat kezdete, amelyet rendszeresen követnek majd további gyűjteményes kiállítások. A mostani tárlat "mutációja" a debreceni Modembe utazik tovább, de külföldre is elviszik majd. A kiállítás címét Vajda Lajos festőművésztől kölcsönözték, aki szerint Magyarország, Szentendre a világ közepe, ahol a nyugati és a keleti kultúra, az északról és a délről érkező hatások, a múlt és a jelen sajátos ötvözete, izgalmas szintézise valósult meg. Szentendre jelentős művészeti hagyománnyal rendelkezik, és a város a magyar progresszió számára is fontos helyszín.

PestiSracok facebook image

A tárlaton többek között Ferenczy Károly, Vajda Lajos, Korniss Dezső, Bálint Endre, Ámos Imre, Anna Margit, Czóbel Béla és Kondor Béla művei láthatók, de Gulyás Gábor szerint a klasszikusok mellett a kortársak listája is lenyűgöző: mások mellett Bukta Imre, Deim Pál, Farkas Ádám, feLugossy László, ef. Zámbó István és Pacsika Rudolf alkotásai is szerepelnek rajta. A Ferenczy Múzeumi Centrum igazgatója hangsúlyozta: élő gyűjteményről van szó, amely folyamatosan gyarapodik kortárs művekkel.

Nem kronológiai rendező elv valósult meg, az alkotások öt különböző szekcióba (Médium-tárgy-ember; Szürreális cinizmus; Távolodó énkép; Szentendrei absztrakció; Táj-városkép-természet) sorolása elsősorban analogikus-tematikus csoportok mentén keresi - vagy ütközteti - az időben egymástól távol eső, de a hagyományokhoz kötődésben vagy épp annak tagadásában, illetve gondolkodásmódban, motívumhasználatban egymással párbeszédbe elegyedő művek közötti kapcsolatot. Hozzátette: a kollázsszerű megvalósítás a szentendrei művészet főbb tendenciáinak összefűzésére tesz kísérletet. A szakember fontosnak nevezte azt is, hogy az alkotások mögött számtalan személyes történet van, amelyek sokféle módon kapcsolódnak egymáshoz, egyfajta "szubjektív linkek" kötik össze őket.

A MűvészetMalom három szárnyában látható tárlat középső részében dokumentumok segítségével reflektál magára az intézmény - hívta fel a figyelmet a kurátor, kiemelve, hogy döntő módon vizuálisan jelenik meg az intézmény 65 éves története. Ezért elevenedik meg a múlt például plakátok segítségével, hiszen a műfaj komoly szerepet töltött be egykor a szentendrei művészek életében. De látható egy idővonal is, amelyen egyszerre fut két párhuzamos, mégis összekapcsolódó történet: a múzeumé és a város múzeumhoz köthető fontosabb eseményeié. Megjegyezte: a tárlaton rég nem látott archív képek, filmek is megtekinthetők. A világ közepe című tárlat július 10-ig látható a szentendrei MűvészetMalomban.

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.