Pesti Srácok

A magyar modernitás legjava a Művészet Malomban

A magyar modernitás legjava látható csütörtöktől a szentendrei MűvészetMalomban A világ közepe címmel. A tárlat a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) több mint tízezer darabos képzőművészeti gyűjteményéből nyújt reprezentatív válogatást.

MTI

A múzeum országosan is kiemelkedő gyűjteményének eddigi legteljesebb bemutatkozásáról van szó, amely a gyűjtemény egészével vet számot. A városhoz köthető művészek alkotásait gyűjtő múzeum jelentős állományából 65 évvel az indulás után látható ilyen szabású bemutatkozás Szentendrén. A mostani, mintegy 150 művet - köztük ritkábban kiállítottakat is - felvonultató tárlat egy folyamat kezdete, amelyet rendszeresen követnek majd további gyűjteményes kiállítások. A mostani tárlat "mutációja" a debreceni Modembe utazik tovább, de külföldre is elviszik majd. A kiállítás címét Vajda Lajos festőművésztől kölcsönözték, aki szerint Magyarország, Szentendre a világ közepe, ahol a nyugati és a keleti kultúra, az északról és a délről érkező hatások, a múlt és a jelen sajátos ötvözete, izgalmas szintézise valósult meg. Szentendre jelentős művészeti hagyománnyal rendelkezik, és a város a magyar progresszió számára is fontos helyszín.

PestiSracok facebook image

A tárlaton többek között Ferenczy Károly, Vajda Lajos, Korniss Dezső, Bálint Endre, Ámos Imre, Anna Margit, Czóbel Béla és Kondor Béla művei láthatók, de Gulyás Gábor szerint a klasszikusok mellett a kortársak listája is lenyűgöző: mások mellett Bukta Imre, Deim Pál, Farkas Ádám, feLugossy László, ef. Zámbó István és Pacsika Rudolf alkotásai is szerepelnek rajta. A Ferenczy Múzeumi Centrum igazgatója hangsúlyozta: élő gyűjteményről van szó, amely folyamatosan gyarapodik kortárs művekkel.

Nem kronológiai rendező elv valósult meg, az alkotások öt különböző szekcióba (Médium-tárgy-ember; Szürreális cinizmus; Távolodó énkép; Szentendrei absztrakció; Táj-városkép-természet) sorolása elsősorban analogikus-tematikus csoportok mentén keresi - vagy ütközteti - az időben egymástól távol eső, de a hagyományokhoz kötődésben vagy épp annak tagadásában, illetve gondolkodásmódban, motívumhasználatban egymással párbeszédbe elegyedő művek közötti kapcsolatot. Hozzátette: a kollázsszerű megvalósítás a szentendrei művészet főbb tendenciáinak összefűzésére tesz kísérletet. A szakember fontosnak nevezte azt is, hogy az alkotások mögött számtalan személyes történet van, amelyek sokféle módon kapcsolódnak egymáshoz, egyfajta "szubjektív linkek" kötik össze őket.

A MűvészetMalom három szárnyában látható tárlat középső részében dokumentumok segítségével reflektál magára az intézmény - hívta fel a figyelmet a kurátor, kiemelve, hogy döntő módon vizuálisan jelenik meg az intézmény 65 éves története. Ezért elevenedik meg a múlt például plakátok segítségével, hiszen a műfaj komoly szerepet töltött be egykor a szentendrei művészek életében. De látható egy idővonal is, amelyen egyszerre fut két párhuzamos, mégis összekapcsolódó történet: a múzeumé és a város múzeumhoz köthető fontosabb eseményeié. Megjegyezte: a tárlaton rég nem látott archív képek, filmek is megtekinthetők. A világ közepe című tárlat július 10-ig látható a szentendrei MűvészetMalomban.

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.