Pesti Srácok

Paszternak-kéziratokat árvereztek el New Yorkban

Egy New York-i árverésen 77 500 dollárért (21 millió forint) kelt el hétfőn Borisz Paszternak Zsivago doktor című regénye két fejezetének munkapéldánya és egy költemény, amelyet kedveséhez és múzsájához, Olga Ivinszkaja költőnőhöz írt a Nobel-díjas orosz író.

MTI

A kézírásos vázlatok a Szovjetunióban betiltott nagyregény harmadik és negyedik fejezetéhez íródtak. Paszternak Olga Ivinszkájáról mintázta a regény női főhősét, Larát, a szóban forgó költemény egyes részletei a könyvben is szerepelnek. A Zsivago doktor című, elsőként Olaszországban 1957-ben publikált regényéért Paszternak megkapta az 1958-as irodalmi Nobel-díjat, amelynek átvételét azonban a szovjet hatóságok nyomására a szerző kénytelen volt megtagadni.

Az árverésen, amelyet a Bonhams aukciósház rendezett történelmi kéziratokból, 18 750 dollárért (5,12 millió forint) talált vevőre Anton Csehov novelláskötetének egy ritka, 1894-ből származó keménykötésű példánya, amelyet egy bizonyos Szemjon Bicskovnak dedikált a nagy orosz író és elbeszélő. Bicskov egy olyan moszkvai szállodában dolgozott, amelyben Csehov gyakran megszállt moszkvai tartózkodása alatt. Az író és a szállodai alkalmazott között szoros barátság szövődött, a két férfi gyakran váltott levelet egymással. Úgy tudni, hogy Csehov Bicskovról mintázta Parasztok című elbeszélésének egyik alakját.

Az aukció legdrágább tétele Arthur Conan Doyle angol író egy 1922-ből származó 48-oldalas kézirata volt, amelyért 269 ezer dollárt (73,3 millió forint) adtak. A becsült ár kétszereséért, 161 ezer dollárért adtak el egy I. Jakab-féle zsebbibliát, amelyet egy masschusettsi katona vitt magával a csatába a forradalmi háborúban 1775-ben. George Washington egy fiatalkori naplója, amely a Maryland Gazette-ben jelent meg nyomtatásban 1754 márciusában, 173 ezer dollárt ért meg egy licitálónak.

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.