Pesti Srácok

Megkezdődött a tatai Esterházy-kastély felújítása

A tető cseréjével a napokban megkezdődött a tatai Esterházy-kastély felújítása, a 250 éves épületegyüttes helyreállítása a Nemzeti Kastélyprogram része.

MTI

Elsőként - hazai forrásból - a kiskastély tetőzetének állagmegóvó munkálatait végzik el, majd uniós támogatással kerül sor a főépület, valamint a kiskastély déli szárnyának teljes felújítására. Az elvégzendő munkák egyik látványos változása lesz, hogy sárga helyett fehér színt kap az épületegyüttes, mivel a falkutatások hat rétegben fehérre festett homlokzatot tártak fel. A tervek szerint a déli szárnyban látogatóközpontot alakítanak ki, ehhez rendezvényterem is kapcsolódna, így esküvők, családi rendezvények helyszíne is lehet az épületegyüttes. A termekben az Esterházy-család női tagjainak életútját felidéző kiállítást hoznának létre, valamint diplomáciatörténeti tárlatot alakítanának ki, bemutatva a kastély szerepét a magyar történelemben. A beruházás költsége 1,5 milliárd forint, ez az első ütemnek tekinthető. Ahhoz, hogy a teljes épületegyüttes elnyerhesse régi pompáját, további 3 milliárd forintra lenne szükség.

PestiSracok facebook image

Esterházy Miklós (1711-1765), testőrkapitány 1762-ben kapta meg a tatai és gesztesi birtokot, és még ugyanabban az évben megbízta Fellner Jakabot tatai rezidenciája terveinek elkészítésével. Az Esterházy-kastély az Öreg tó melletti romantikus parkban 1765 és 1780 között épült fel, késő-barokk stílusban. Különleges az eredeti állapotban megmaradt aranyozott és festett faburkolatú, királyi díszebédlő, valamint a hollandi csempés és márványfürdőszoba. A kastély több helyiségében eredeti állapotban vannak a kandallók, a kályhák és a gipszstukkók. A napóleoni harcok elől ide menekült I. Ferenc osztrák császár és magyar király, valamint felesége, Ludovika királyné. Hetekig a kastélyban laktak, és az uralkodó itt írta alá 1809-ben a napóleoni háborúkat lezáró bécsi, más néven schönbrunni békét.

1848-49-ben a kastélyban éjszakázott Windisgrätz és Haynau, 1897-ben Ferenc József osztrák császár és magyar király, valamint II. Vilmos német császár szállt meg a kastélyban a Tata környéki "Császármanőver" elnevezésű hadgyakorlat idején. 1921 októberében itt fogták el az utolsó magyar királyt, IV. Károlyt és feleségét az I. világháború utáni sikertelen visszatérési kísérletük után. A kastély a II. világháborút követő államosítás után idegszanatóriumként működött. Az 1990-es évek elején a kórház kiköltözött az épületből. A kastélyban kutatási, felújítási munkák folynak, ám eközben is nyitva áll a látogatók előtt.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.