ET, Adele és Salvador Dali is hazatelefonál – a „hívás művészete” a Távközlés világnapján
Ha meghalljuk a „távközlés” kifejezést, mindenki az internetre, vagy okostelefonjának valamelyik applikációjára fókuszál, de volt az információs társadalomnak egy kevéssé fejlett, ám annál romantikusabb „tárcsázós” időszaka is, amely számos írót, zenészt, festőt és filmest megihletett. Május 17-e a Távközlés Világnapja, soha jobb alkalom arra, hogy telefon művészi megjelenései közül sorra vegyünk néhányat.
LEIRER TÍMEA - 061.hu
Tudjuk: minden a füstjelekkel és a dobszóval kezdődött, később jöttek a futárok és a postagalambok, de egyik megoldás sem volt tökéletes. A technikai fejlődésével aztán a távközlés eszközei is fejlődtek, megszületett a távíró, a telefon, majd később a rádió, a televízió és jött a világháló. Ma pedig már az interneten éljük az életünket. A telefon nem hagyta hidegen a művészeket sem. A festők és képzőművészek közül sokan felfigyeltek a telefonkagyló kecses vonalainak és a tárcsa robosztus megjelenésének összhangjára. A pop-art művészek valóságot átformáló színes képein sokszor jelent meg a telefon, de sokkal meghökkentőbb ennél Dali ábrázolása. A szürrealizmus királyának egyik legismertebb alkotásán egy homár forr össze a telefonkészülékkel. A párosítás szexuális üzenetét a formai világ, afrodiziákum, evés és szex kapcsolata ismeretében talán nem is kell magyarázni.
Lobster Telephone 1936 Salvador DaliA telefonáláshoz fűződő romantikus érzetek leginkább a zenészek, zeneszerzők lelkét érintették meg, különösen a „reménytelen hívás”, a „telefonon szakítás”, a „telefonos flört”, vagy a „felhívlak még utoljára” szituációban rejlő lehetőségek. Persze olyan is volt, aki „csak el akarta mondani, hogy szeret". Stevie Wonder romantikája valószínűleg sosem megy ki a divatból.
Voltak persze olyanok, akik sokkal kevésbé romantikusan, ám annál szexisebben és hivalkodóbban álltak a témához és lássuk be, óriási sikerük lett vele. A Blondie Call Me című dala azóta is felhívás, nem keringőre.
Előfordult, hogy egy zenész sokkal gyakorlatiasabban dolgozta fel a telefonálás témakörét. Nem érdekelte sem a szív sem a lélek, sokkal inkább a telefon gépi hangjai, amelyek mindennapi életünk részei, sokszor idegesítőek, van amikor viccesek és mindig nagyon praktikusak. Viszont sosem gondoltuk volna a Kraftwerk előtt, hogy ezekből egy pop számot is össze lehet rakni.
Nyilván rengeteg zenét fel lehetne még sorolni az Electric Light Orchestra „Telephone Line”-jától egészen Lady Gaga „Telephon” című daláig kor és műfaji határok nélkül, de egy dal mindenképp van, amelyet telefonhívásokat említve nem hagyhatunk ki a sorból. A tavalyi év minden szempontból legsikeresebb felvétele ez, amelynek azóta már átdolgozásai is eszméletlen kattintás számokat produkálnak a videó megosztókon. A telefon mellett a kassza is csörög, Hello, itt Adele.
A telefonnal úgyszintén rendesen „megfertőződtek” a filmek is. Ugye mindenkinek megvan a legszexisebb magyar rajzfilmfigura? A Macskafogó cicalánya természetesen sokat köszönhet Postássy Juli fantasztikus hangjának, de az ágyon babydollban ülő, telefonba „ Miú-miújság”-ot búgó cicamica képe is emblematikus.
A filmekben persze nemcsak a cicalányok tudnak telefonálni, hanem a földönkívüliek is. Néha a világító ujjukkal, cuki kislányok tekintetétől fellelkesülve. Ha azt mondom, E.T. hazatelefonál, akkor fel is idéztem a filmtörténet egyik legismertebb telefonos jelenetét.
A kislány, aki ET-nek segített telefonálni, Drew Barrymore, aki néhány évvel később sokkal szerencsétlenebbül járt a telefonnal. A Sikoly című filmben a tettes telefonon hívja a Drew alakította szőke lányt, akinek katasztrófáját végig „közvetíti” a készülék.
Számtalan példát hozhatnánk még romantikus mozik, vagy akciófilmek és krimik sorából. Ott van például a Die Hard - Az élet mindig drága „Simon”-ja, aki a Simon Says játék feladványaival utasítgatja a város telefonfülkéiben Bruce Willist és Samuel L. Jacksont. Vagy említhetjük az Elrabolva című mozit, ahol Liam Neeson telefonon küzd lánya életéért annak elrablójával. Jöhetne a sorban a Fülke című mozi, amelyben Colin Farrell egy telefonfülkében csapdába esik és egy orvlövész prédájává válik. De ha rettegés helyett okulni szeretnénk, nézzük meg Leonardo Di Caprio bemutatóját a telefonos értékesítésre vonatkozóan a Wall Street farkasa című filmből.
Talán kevésbé látványos, de annál lebilincselőbb művészeti ág, az irodalom is szívesen szerepelteti a telefont. A könyvespolcon kutakodva, az Egyperces novellákat megpillantva talán eszünkbe jut Örkény romantikus telefonfülkéje. Az író egyik legbájosabb történetében, A ballada a költészet hatalmáról című egyperces novellában a telefonfülke – miután „meghallotta” a költő versét, többé nem akar más, oktalan beszédet továbbítani. Bárki emeli fel a kagylót, ezután csak azt a néhány csodálatos gondolatot hallja vissza, amelyet néhány órával korábban a költő elmondott. A történet a MEK e-könyvtárában online is olvasható. Természetesen a telefonhívások és lehetnek a költők múzsái. Juhász Gyula Telefon című versében azért ad hálát, hogy Bell találmányának köszönhetően szerelmének a hangja akkor is a fülében búghat, amikor távol vannak egymástól. „Hallom a hangod messze, mélyből, Egy régi nyárból száll felém.” Soha jobb végszót a Távközlés Világnapján.
