Pesti Srácok

A hirosimai és nagaszaki atomtámadás emberiességi elveket sértett

A Hirosima és Nagaszaki elleni atomtámadás ellentmondott a nemzetközi jog alapját képező emberiességi elveknek - közölte Kisida Fumio japán külügyminiszter kedden, három nappal Barack Obama amerikai elnök hirosimai látogatása előtt.

MTI

Kisida közölte, hogy az atomtámadások sok emberéletet követeltek, és rendkívül sajnálatos humanitárius helyzetet idéztek elő. "A japán kormány mindig is azt az álláspontot képviselte, hogy az atomtámadások nem egyeztethetők össze a nemzetközi jog filozófiai alapjait képező emberiességi elvekkel" - fogalmazott Kisida. A Kyodo hírügynökség közben arról írt, az amerikai művészeti és tudományos élet hetven jeles képviselője levélben szólította fel Obamát, hogy hirosimai látogatása alatt mindenképpen találkozzon az atomtámadások túlélőivel, és vizsgálja felül a bocsánatkérés elutasításáról szóló döntését. Ugyancsak felszólítják arra, hogy mondjon le az amerikai atomfegyverek korszerűsítésére vonatkozó terveiről, és tegye intenzívebbé az atomleszerelésről folytatott tárgyalásokat Oroszországgal.

"Az atomtámadás áldozatainak hozzátartozóival találkozva nemcsak szenvedéseikről szerezhet tudomást (Obama), hanem az atomfegyverek felszámolását célzó hajthatatlan szándékukról is" - áll a levélben, amelyet mások mellett Oliver Stone háromszoros Oscar-díjas filmrendező és Noam Chomsky, baloldali nézeteiről ismert filozófus és nyelvészprofesszor is aláírt. Barack Obama pénteken keresi fel Hirosimát. A 2009-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett elnök többször jelezte, hogy nem fog bocsánatot kérni országa nevében az atombomba bevetéséért. Azt egyelőre nem tudni, hogy találkozik-e a túlélőkkel.

Obama lesz az első amerikai elnök, aki hivatali ideje alatt keresi fel azt a helyet, ahol az Egyesült Államok először vetette be az atombombát a második világháború végnapjaiban, 1945. augusztus 6-án. A helyszínen rövid beszédet tartó Obamát Abe Sindzó japán kormányfő kíséri majd. A Hirosimára ledobott atombomba több ezer ember életét oltotta ki azonnal, mintegy 140 ezren pedig még ugyanabban az évben meghaltak a sugárzás következtében. Az amerikai hadsereg augusztus 9-én Nagaszaki ellen is bevetette a végzetes fegyvert. Japán hat nappal később megadta magát. Az amerikaiak többsége szerint az atombomba bevetése szükséges volt a világháború mielőbbi befejezéséhez, míg a történészek többsége és a japán nép megalapozatlannak tartja ezt a lépést.

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.