Pesti Srácok

Magyar iroda tervezheti a Néprajzi Múzeum új épületét

Magyar iroda tervezheti a Néprajzi Múzeum új épületét

A Napur Architect Kft. építésziroda által vezetett konzorcium tervét találta egyhangúlag a legjobbnak a nemzetközi zsűri, így ők tervezethetik az új Néprajzi Múzeum épületét az Ötvenhatosok terére. A Városliget átfogó és komplex megújítását szolgáló Liget Budapest Projekt részeként a tervek szerint 2019-ben készül el a Néprajzi Múzeum minden szakmai és látogató igényt kielégítő, új otthona. Az új múzeummal nem csak egy újabb emblematikus épülettel gyarapodik a főváros, hanem 140 év után végre a gyűjteményéhez méltó otthonba költözhet a több százezer műtárgyat őrző intézmény.

061.hu

PestiSracok facebook image

A Városliget Zrt. az elmúlt év végén nemzetközi építészeti tervpályázatot írt ki a Néprajzi Múzeum új épületére. A meghívásos pályázaton a zsűri 13 jelentős nemzetközi és magyar építészirodaterveit értékelte. A leendő múzeum építészeti minősége és megoldásai mellett a zsűri a tervekre jellemző technológiai és funkcionális elképzeléseket (például a várható látogatói élményt és múzeumtechológiai megoldásokat) a tervezett épület fenntarthatóságát (energiahatékonyság, ökológia) a környezettel kapcsolatos párbeszédet (többek között a városképi beágyazottságot, zöld területi szempontokat, a Városligettel való kapcsolatot vagy az épület megközelítését) és a várható költségeket is értékelte. A Bírálóbizottság nemzetközi és magyar tagjai által egyhangúan nyertesnek választott pályamű ezek alapján tökéletesen illeszkedik a Városliget és a Dózsa György út közötti környezetbe, tiszta vonalvezetésű, emblematikus épület, amely nemzetközi szinten is jelképpé válhat. A pályamű múzeum-működési szempontból messzemenően kielégíti a Néprajzi Múzeum technológiai és gyűjteményi igényeit, és fenntarthatósági szempontból is az egyik legmagasabbra értékelt terv.

Az építészeti tervpályázatnak köszönhetően végre méltó körülmények közé kerülhet a most az egykori Kúria szűkös és múzeumnak alkalmatlan épületében működő intézmény. Az 1872-ben alapított Néprajzi Múzeum a néprajztudomány, az európai etnológia, a kulturális antropológia első számú magyarországi intézménye, múzeumtudományi műhelye, amely soha nem működött egy múzeum számára tervezett, így a gyűjtemény bemutatására igazán alkalmas épületben. Az intézmény új, korszerű épületbe való költözése lehető teszi majd, hogy a közönség elől eddig elzárt, raktárban pihenő műtárgyak egy jelentős részét végre állandó kiállításon és korszerű módon mutathassa be az intézmény, amely az új múzeumépülettel „hazatér” a Városligetbe. Először ugyanis itt, a Ligetben, a millenniumi kiállításon mutatkozott be széleskörűen a néprajzi gyűjtemény, majd 1906 és 1924 között a városligeti Iparcsarnok üresen álló épülete adott otthont a Néprajzi Múzeumnak.

A nemzetközi építészeti felhívásra összesen 13 iroda nyújtott be pályázatot (Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft, Bernard Tschumi Architects, BIG – Bjarke Ingels Group, Budapest University of Technology and Economics + Balázs Mihály, COOP HIMMELB(L)AU Wolf D. Prix & Partner ZT GmbH, Dominique Perrault Architecte, EAA Emre Arolat Architecture, Középülettervező Zrt., Napur Architect Kft, Sauerbruch Hutton, Architecture-Studio, gmp International GmbH, Zaha Hadid Limited)

A most elbírált pályázatnak köszönhetően újabb kiemelkedő értékű középülettel gyarapodhat a főváros. A Liget Budapest Projekt keretében eddig két új épület megvalósításáról született döntés, melyeket világhírű japán építészek terveznek. Az elbontandó, volt Hungexpo irodaházak helyén épülő Magyar Zene Házát Sou Fujimoto, a Petőfi Csarnok helyén felépülő Új Nemzeti Galériát pedig a Pritzker-díjas SANAA építészirodatervezi. Az évtized végére minden elemében megújuló Városligetben nem csak új intézmények épülnek, hanem a régi épületek is megújulnak, egyben rehabilitálják és nagy mértékben bővítik a Liget zöldfelületét is. A park és az épített környezet kapcsolata kiemelt fontosságú a Városliget megújulását szolgáló Liget Budapest Projekt megvalósításában, így a Liget beépítettsége az előírt 7 százalék alatt marad, a park zöldfelülete pedig a mostani 60 százalékról több tízezer négyzetméterrel, 65 százalékra nő majd.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.