Pesti Srácok

A Nemzet Színészeiről nyílt kiállítás Budán

Számtalan fényképpel és mozgóképpel, leírással, személyes tárggyal, valamint interaktív installációkkal mutatja be az egykori és mai nemzet színészeit - közöttük Darvas Ivánt, Törőcsik Marit, Garas Dezsőt, Molnár Piroskát és Sinkovits Imrét - az OSZMI Bajor Gizi Színészmúzeuma. A Nemzet Színészei - Emlékezés a jelenre című kiállítás május 4-től látogatható.

MTI

A színészmúzeum törekszik arra, hogy a színháztörténet feldolgozása mellett olyan kiállításokat is rendezzen, amelyek a színház jelenével foglalkoznak. Ez a tárlat a közönség kezdeményezésére jött létre. Elmondása szerint a tárlat négy kurátora - Galács Judit, Hajnal Márton, Maksai Ági és Puskás Panni - fiatal szemmel közelítette meg a témát, különböző szempontok szerint dolgozva fel. Hegedűs D. Géza színművész, a Maszk Országos Színészegyesület elnöke megnyitó beszédében feltette a kérdést: rekonstruálható-e a vágtató idő és benne az ember, 29 színészi életmű? Erre talán talál is választ ez a kiállítás. A színháztörténet korábbi évszázadait nehéz rekonstruálni, ma már azonban rendelkezésre állnak a produkciók szövegkönyvei, interjúk, felvételek, díszletek, makettek, amelyek segítségével visszaidézhető a jelentős művészek életpályája.

PestiSracok facebook image

A Bajor Gizi Színészmúzeum most a nemzeti színésze címmel kitüntetett 29 nagy művész életművét idézi meg. Az, hogy együtt láthatjuk a nemzet színészeit a kiállításon, köszönhető Schwajda Györgynek, az új Nemzeti Színház első igazgatójának is, aki 2000-ben megalapította a címet - emlékeztetett Hegedűs D. Géza. A kiállításon a látogató négy különböző szempontból ismerkedhet meg a művészekkel. Elsőként a szakma és a közönség tisztelete felől mélyülhet el a munkásságukban, de a díj birtokosai és a kritika viszonyát is körbejárja a tárlat, amely bátran érint személyesebb kérdéseket, valamint kitér a színészekről való megemlékezés folyamatára. A Törőcsik Mari, Andorai Péter és Szacsvay László jelenlétében megnyílt, augusztus 28-ig látogatható kiállításhoz a múzeum számtalan beszélgetést és kísérőprogramot is szervez.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.