Pesti Srácok

1848- 1956: Kiállítás a szabadság szimbólumaiból

Új időszaki kiállítás nyílt a Néprajzi Múzeumban, amely az '56 események 60. évfordulójának alkalmából egy új aspektusból mutatja be a magyar történelem azon korszakát. A szabadság kódjai című tárlat az 1956-os történések szimbólumválasztásait és azok üzeneteit értelmezi.

SZABÓ FRUZSINA ANNA- 061.hu

1848 forradalma a polgári szabadságjogok kivívását és biztosítását, az 1956-os események azok visszaszerzését tűzték ki célul. Így természetes, hogy az '56-os forradalom '48-as szellemiségén, esetenként programján alapult és szinte teljes egészében annak szimbólumrendszerére épült. A közösségi jelentéssel bíró szimbólumok a kommunikáció és a társadalmi csoportkohézió megerősítésének eszközei. Történelemteremtő képességük nem érthető meg akkor, ha figyelmen kívül hagyjuk az általuk keltett jelentések sajátos és mély érzelmi töltetét.

PestiSracok facebook image
Szabadság kódja kiállítás Iparművészeti Múzeum 2016.06.24. Fotó: Horváth Péter Gyula Az eszmékhez és vágyakhoz rendelt jelképeket mutatja be különböző forrásból származó – történeti, néprajzi, katonai, hétköznapi és reprezentatív – tárgyakkal, dokumentumokkal. Érzékelteti, mely jelekkel és szimbólumokkal voltak képesek kódolni az áhított szabadságot a nemzeti, politikai autonómiáért küzdő társadalmi körök, csoportosulások, szimpatizánsok. Megjelenik többek között az egység szimbólumaként a zászló, a kokárda, illetve a nemzetőrség. A történelmi dokumentumokat a Néprajzi Múzeum gyűjteményéből válogatott anyag teszi teljessé.

Szabadság kódja kiállítás Iparművészeti Múzeum 2016.06.24. Fotó: Horváth Péter Gyula

Az 1848-as és 1956-os plakátok, újságcímlapok, iratfejlécek a forradalmi jelképek (pl. Kossuth-címer) napok alatti kiformálódásáról és változásáról adnak hiteles képet. Utóbbiak betekintést engednek az ’56-os forradalom eseményeibe, a két forradalomban fellelhető párhuzamokba. A városi polgár és a társadalom szélesebb rétegei, iparosok, parasztok, pásztorok egyaránt éltették hétköznapi és ünnepi tárgykultúrájukban a szabadságvágy kódolt jelképeit: a függetlenséget kifejező Kossuth-kultusz profán rítusait. Köznapi és alkalmi tárgyakon tűnnek fel nemzeti színek, szalagok, lobogók, s főként az egyes történelmi korszakok címereinek változatos leképezései. Milyen kódokkal és szimbólumokkal fejezhetjük ki, ha egy eszme mellett állást foglalunk – ruhadarabok, textíliák, használati tárgyak, de még egy talicska is mesél erről.

Szabadság kódja kiállítás Iparművészeti Múzeum 2016.06.24. Fotó: Horváth Péter Gyula

A vásárlásoknak és adományozásoknak köszönhetően két ritkán felbukkanó tárgyhoz is hozzájutottak a gyűjtemények. Az egyikük egy lyukas zászló 1956-ból, a közepéből eltávolított Rákosi címer darabjával, a másik egy vele egykorú Kossuth-címeres lobogó. Alig tucatnyira tehető a forradalmi ereklyének számító, valóban hiteles, ’56-os zászlók száma. A most fellelt két darab elsőként lesz látható kiállításon.

Érdekesség emellett a multimédiás eszközök használata: a vitrinekben kevéssé jól megfigyelhető, részletgazdag tárgyak nagy felbontású képeken járhatók körbe, de izgalmas a történelmi események érintőképernyőn való, dokumentumokkal, filmrészletekkel gazdagított interaktív megjelenítése is.

Fotók: Horváth Péter Gyula- 061.hu

Ajánljuk még

Ennyit a cserdi csodáról: eltűnt százmilliók, bűnöző zugügyvéd, bebukott projektek

Exkluzív 2020 október 22.
Három nagy cserdi uniós beruházásra nyújtott támogatás is érintett lehet abban a büntetőügyben, amelyeknek a kirobbanása előtt vetett véget életének a Baranya megyei kistelepülés, Cserdi polgármestere, Bogdán László – tudta meg a PestiSrácok.hu. A polgármesteri hivatal 80 oldalas átadás-átvételi jegyzőkönyvéből kiderül, hogy csaknem 400 millió forint tűnhetett el a település számláiról: ezek között szerepel az a 265 millió forintos kerékpárút építésre kapott összeg, amihez még hozzá sem nyúlhattak volna, és két másik nagy projekttel is gondok lehetnek, azok kifizetett forrása is hiányos. A háromból kérdéses, hogy akár egy is sikerrel zárul-e. A terményraktár a legnagyobb jóindulattal 70 százalékos készültségi szinten van, de az összes pénzből már csak 13 millió maradt, a bölcsőde kiviteli tervei ugyan már kész vannak, de egy kapavágás sem történt, a pályázati támogatásnak ehhez képest már a negyede elfogyott. A kerékpárútra kapott pénz hiánya az egész megye kerékpárút-hálózati fejlesztését, 9 kistelepülés közös projektjét veszélyezteti. A százmilliók eltűnésében közrejátszhatott egy pécsi jogtanácsos, akire Bogdán a projektek irányítását bízta. A PestiSrácok megtudta, hogy a férfit a gazdasági tevékenységtől már korábban eltiltották, és csalás miatt, egy másik ügyben éppen a napokban ítélték több éves letöltendő börtönbüntetésre. Portálunknak exkluzív nyilatkozatot adott annak a közös önkormányzati hivatalnak a vezetője, ahová Cserdi is tartozik. Papp Gizella többek között arról beszélt, hogy Bogdán László roma felzárkóztatásra kapott forrásnak hazudta a kerékpárútra nyert támogatást és az egészet elköltötték – mivel ők nem ismerték a pénz eredetét és célját, a költéseket fedező csapatépítésről, mentorálásról, tanácsadásról szóló tízmilliós számlák sem tűntek aggályosnak. Tényfeltáró helyszíni riportunk után Cserdi kapcsán legfeljebb egy dolog tűnhet majd csodának: hogy mindaz, ami a csillogtatott színfalak mögött a faluban valóban történt, csak most bukott ki.