Pesti Srácok

1848- 1956: Kiállítás a szabadság szimbólumaiból

Új időszaki kiállítás nyílt a Néprajzi Múzeumban, amely az '56 események 60. évfordulójának alkalmából egy új aspektusból mutatja be a magyar történelem azon korszakát. A szabadság kódjai című tárlat az 1956-os történések szimbólumválasztásait és azok üzeneteit értelmezi.

SZABÓ FRUZSINA ANNA- 061.hu

1848 forradalma a polgári szabadságjogok kivívását és biztosítását, az 1956-os események azok visszaszerzését tűzték ki célul. Így természetes, hogy az '56-os forradalom '48-as szellemiségén, esetenként programján alapult és szinte teljes egészében annak szimbólumrendszerére épült. A közösségi jelentéssel bíró szimbólumok a kommunikáció és a társadalmi csoportkohézió megerősítésének eszközei. Történelemteremtő képességük nem érthető meg akkor, ha figyelmen kívül hagyjuk az általuk keltett jelentések sajátos és mély érzelmi töltetét.

PestiSracok facebook image
Szabadság kódja kiállítás Iparművészeti Múzeum 2016.06.24. Fotó: Horváth Péter Gyula Az eszmékhez és vágyakhoz rendelt jelképeket mutatja be különböző forrásból származó – történeti, néprajzi, katonai, hétköznapi és reprezentatív – tárgyakkal, dokumentumokkal. Érzékelteti, mely jelekkel és szimbólumokkal voltak képesek kódolni az áhított szabadságot a nemzeti, politikai autonómiáért küzdő társadalmi körök, csoportosulások, szimpatizánsok. Megjelenik többek között az egység szimbólumaként a zászló, a kokárda, illetve a nemzetőrség. A történelmi dokumentumokat a Néprajzi Múzeum gyűjteményéből válogatott anyag teszi teljessé.

Szabadság kódja kiállítás Iparművészeti Múzeum 2016.06.24. Fotó: Horváth Péter Gyula

Az 1848-as és 1956-os plakátok, újságcímlapok, iratfejlécek a forradalmi jelképek (pl. Kossuth-címer) napok alatti kiformálódásáról és változásáról adnak hiteles képet. Utóbbiak betekintést engednek az ’56-os forradalom eseményeibe, a két forradalomban fellelhető párhuzamokba. A városi polgár és a társadalom szélesebb rétegei, iparosok, parasztok, pásztorok egyaránt éltették hétköznapi és ünnepi tárgykultúrájukban a szabadságvágy kódolt jelképeit: a függetlenséget kifejező Kossuth-kultusz profán rítusait. Köznapi és alkalmi tárgyakon tűnnek fel nemzeti színek, szalagok, lobogók, s főként az egyes történelmi korszakok címereinek változatos leképezései. Milyen kódokkal és szimbólumokkal fejezhetjük ki, ha egy eszme mellett állást foglalunk – ruhadarabok, textíliák, használati tárgyak, de még egy talicska is mesél erről.

Szabadság kódja kiállítás Iparművészeti Múzeum 2016.06.24. Fotó: Horváth Péter Gyula

A vásárlásoknak és adományozásoknak köszönhetően két ritkán felbukkanó tárgyhoz is hozzájutottak a gyűjtemények. Az egyikük egy lyukas zászló 1956-ból, a közepéből eltávolított Rákosi címer darabjával, a másik egy vele egykorú Kossuth-címeres lobogó. Alig tucatnyira tehető a forradalmi ereklyének számító, valóban hiteles, ’56-os zászlók száma. A most fellelt két darab elsőként lesz látható kiállításon.

Érdekesség emellett a multimédiás eszközök használata: a vitrinekben kevéssé jól megfigyelhető, részletgazdag tárgyak nagy felbontású képeken járhatók körbe, de izgalmas a történelmi események érintőképernyőn való, dokumentumokkal, filmrészletekkel gazdagított interaktív megjelenítése is.

Fotók: Horváth Péter Gyula- 061.hu

Ajánljuk még

Jól ismert figura az alvilágban a választási irodánál parádézó egyik nehézfiú

Magyar ugar 2016 február 24.
A Nemzeti Választási Irodánál kedden balhézó és a szocialista Nyakó István népszavazási kezdeményezését megakadályozó nehézfiúk közül egyikük, Krakovszky Tibor kiváló kapcsolatokat ápolt a hírhedt Koszi-klán bűnbandával – értesült a PestiSrácok.hu. „Tibike” információink szerint korábban a diósdi kettős gyilkosságban is érintett banda egyik tagja mellett testőri feladatokat látott el, ráadásul - a közösségi portálon korábban még megtalálható - egyik fotóján együtt is pózolt a bűnszervezet tagjával.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?