Pesti Srácok

A sztálinizmus utolsó intézménye lenne? - Az Öreg vendége Lentner Csaba közgazdász professzor

A műsor témája a 200. évfordulóját ünneplő Magyar Tudományos Akadémia, amelynek alapítója Széchenyi István óta voltak dicső és dicstelen évtizedei. Lentner Csaba szerint az MTA az 1990-es rendszerváltás óta képtelen megújulni. Egyesek szerint az utolsó sztálinista intézmény. Ezt jelzi az is, hogy a balliberális akadémiai értelmiség tiltakozott, hogy a nemzeti kormány miniszterelnöke, Orbán Viktor beszédet mondjon. Miközben a magyar miniszterelnök az elmúlt tizenöt évben akadémikusi szinten rengeteget tett a gazdaság és a tudomány fejlődéséért.

Lentner Csaba Alaptörvény-ellenesnek nevezte a Magyar Tudományos Akadémia működését. Míg a jogalkotó biztosítja az Akadémia tudományos szabadságát, az MTA nem biztosítja az esélyegyenlőséget, a tudományos szabadságot, a más szellemi irányzatokhoz tartozó, nemzeti-polgári értékeket képviselők akadémiai testületbe fogadását, sőt még a női kutatókat is erősen diszkvalifikálják. Elsődlegesen a saját szellemi, családi, üzleti köreikből érkezőket protezsálják. 

A sztálinizmus utolsó intézménye lenne? - Az Öreg vendége Lentner Csaba közgazdász professzor
A sztálinizmus utolsó intézménye lenne? - Az Öreg vendége Lentner Csaba közgazdász professzor

Alaptörvény-ellenes az MTA működése"

- szögezte le a közgazdász professzor-, mert különösen a társadalomtudományok területén működő akadémikusok sem nemzetközi, sem hazai léptékben mért teljesítménye nem valósítja meg az Alaptörvény által elvárt magas szintű tudományművelést. 

Lentner Csaba: az Akadémiának a nemzet szolgálatába kell állnia

Bár a kormány megadja a pénzt, a paripát s a fegyvert, de ennek ellenére az akadémikusok többsége krónikus teljesítményben szenved. Hiába van a tudomány területén két friss Nobel-díjasunk-Karikó Katalin és Krausz Ferenc- még mindig nem akadémikusok, sőt Karikót a szegedi egyetemről tanácsolták el. Lentner Csaba az Öreg műsorában kiemelte azt a skandallumot, hogy bár az Alaptörvény kimondja, hogy az ember vagy férfi, vagy nő, ennek ellenére az MTA biológiai Osztálya állást foglalt, hogy ez nem igaz. Ezek a tények gátolják Magyarország gazdasági és társadalmi fejlődését, a versenyképesség javulását.

Ez a közgazdász professzor véleménye, aki úgy tűnik magányosan harcol egy arctalan intézmény ellen. Lentner szerint az Akadémiának a nemzet szolgálatába kell állnia.

 

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.