Ez az éjjel soha nem érhet véget...
Június 25-én Budapesten tizennegyedik, vidéken pedig tizenkettedik alkalommal rendezik meg a Múzeumok éjszakáját. Az év leghosszabb napjához, Szent Ivánhoz közel eső szombaton országszerte több mint 400 intézmény mintegy 2200 programmal várja az érdeklődőket.
MTI
Az első alkalommal 2003-ban megrendezett Múzeumok éjszakájáról kevesen tudják, hogy német "exportcikk": az éjszakai múzeumi nyitva tartás Berlinből indult el világhódító útjára. Az ötlet a tartományi kormány kulturális szenátorának fejéből pattant ki a múlt század kilencvenes éveiben. A politikus este hazafelé tartva már nem tudott bevásárolni, mert az akkor hatályos törvény értelmében a boltokat és áruházakat este hat órakor be kellett zárni, s azon kezdett gondolkodni: legalább a múzeumokban miért ne lehetne néhanapján meghosszabbítani a nyitvatartási időt?
A "múzeumok hosszú éjszakáját" először 1997-ben rendezték meg, egy fagyos januári napon a német főváros tizenkét intézménye éjfélig várta a látogatókat. A kezdeményezés átütő sikere miatt fél év múlva, júliusban újabb "lange Nacht" következett, a berliniek (és a turisták) azóta félévenként élvezhetik a meghosszabbított nyitva tartást, immár száznál is több intézményben. A példa hamarosan követőkre talált külföldön is: Madridtól Reykjavíkig Európa számos nagyvárosában rendezik meg a Múzeumok éjszakáját a múzeumok nemzetközi napjához, május 18-ához legközelebb eső szombaton.
Magyarországon 2002 szeptemberében, a nyitott műemléki napok épületlátogató eseménysorozatán elsősorban a múzeumok várták a látogatókat, a Múzeumok éjszakája program keretében hét országos intézmény hosszabbította meg nyitvatartási idejét. 2003-ban már a Szent Iván-naphoz (június 24.), az év legrövidebb és legvarázslatosabb éjszakájához legközelebb eső hétvégén rendezték meg Fények és árnyak elnevezéssel, amikor húsz budapesti múzeum várta programokkal a látogatókat. Egy évvel később több mint százezren keresték fel a 29 budapesti intézményt az Ez az éjszaka más, mint a többi mottójú Múzeumok éjszakáján. A kezdeményezés 2005-ben vált országossá, a 36 fővárosi intézmény mellett 18 vidéki nagyvárosban is színes programokat szerveztek ezen a nyári éjszakán.
A kezdetektől eltelt csaknem másfél évtizedben az érdeklődők a legkülönlegesebb programokon vehettek-vehetnek részt. Az éjszakai kalandozók mumifikálási szertartást kísérhettek figyelemmel a természettudományi múzeum "Nefertiti szépségszalonjában", részesei lehettek a Shakespeare Szentivánéji álom című komédiája ihlette első magyar Puck-találkozónak, volt "nagy éjszakai lámpadörzsölés", a Hadtörténeti Múzeumban éjjellátó katonai szemüvegeket próbálhattak ki, tavaly az időközben elhunyt Oscar-díjas operatőr, Zsigmond Vilmos tartott közönségtalálkozót a Ludwig Múzeumban, ahol először mutatták be fotóművészeti munkásságát.
Ezen az estén több múzeumban a pincétől a padlásig bejárható "épülettúrák" keretében látogathatók az év többi napján elzárt helyiségek, dísztermek, festmény- és könyvraktárak, tornyok, kupolateraszok, kripták, kerengők. A látogatókat rendhagyó tárlatvezetések, irodalmi maraton, koncertek, vetélkedők, bemutatók, múzeumpedagógiai foglalkozások, filmvetítések és beszélgetések várják, a szabadtéri helyszíneket fáklya- és gyertyafényes világítás teszi még hangulatosabbá.
A Múzeumok éjszakájára évről évre egyre több intézmény jelentkezik, az utóbbi években mások mellett csatlakozott a MÁV Csoport, az Országos Meteorológiai Szolgálat, a Fővárosi Nagycirkusz, a Fővárosi Törvényszék, a Magyar Írószövetség, a Zwack Múzeum, a Törley Gyűjtemény és Látogatóközpont, a Fiumei úti Nemzeti Sírkert Kegyeleti Múzeuma, a Fradi Múzeum, az Astoria Hotel, az MTA székháza, a House of Houdini (Magyarország első és egyetlen bűvészmúzeuma), valamint az MTVA, több helyszínnel is. A közönséget a múzeumok mellett várak, skanzenek, állatkertek, csillagvizsgálók, vadasparkok, fürdők, arborétumok, könyvtárak, kulturális központok, levéltárak, templomok és felsőoktatási intézmények várják. A programok és a helyszínek közti tájékozódást az idén is okostelefonokon elérhető ingyenes alkalmazás segíti. 2015-ben országosan több mint 400 intézmény vett részt a múzeumok éjszakáján, a programok egyetlen éjszaka alatt rekordot döntöttek, 420 ezer látogatót vonzottak.
Idén a Múzeumok Éjszakájának tematikája a "Hősök, felfedezők, újítók", amelynek keretében több mint két tucat múzeum csaknem 80 programot kínál a fővárosban. A rendezvény kiemelt vidéki helyszíne Kecskemét, Katona József, a Bánk bán szerzőjének szülővárosa. A "hírös városban" 47 helyszín csatlakozik a programhoz, és 15 retróbusz segíti a látogatók eljutását az intézményekbe.
A budapesti programok 2009 óta egységes karszalagbelépővel látogathatók (a hat év alattiak számára a belépés ingyenes, a felnőttjegy 1500, a gyermekjegy 600 forint), a karszalag este hat órától másnap hajnali fél háromig díjmentes utazásra jogosít a hét különböző útvonalon közlekedő múzeumi buszjáraton. Idei újdonság, hogy a látogatók a múzeumok között három útvonalon elektromos kisautóval is közlekedhetnek (a karszalaggal ezekre ingyen fel lehet szállni), illetve a karszalag bemutatásával fél áron lehet negyedéves MOL BUBI bérletet vásárolni, így akár kerékpárral is be lehet járni a helyszíneket. A Múzeumok éjszakájára vasúton utazóknak a vasúttársaság idén is 50 százalékos alkalmi menettérti kedvezményt ad.
