Pesti Srácok

GÉMkapcsok és műpárok a debreceni Modemben

GÉM/GAMEkapocs címmel, a debreceni Antal-Lusztig gyűjtemény újabb kollekcióját szokatlan aspektusból bemutató kiállítást nyitottak meg szombaton a helyi Modem Modern és Kortárs Művészeti Központban.

MTI

Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere felidézte, hogy az idén 10 éves Modem első kiállítását is a helyi műgyűjtő Antal Péter gyűjteményéből nyitották meg. Az Antal-Lusztig gyűjtemény egy-egy válogatása azóta is szinte folyamatosan jelen van a Modem-ben, s a gyűjtővel kötött újabb megállapodás eredményeként az elkövetkező években is újabb és újabb alkotásokat ismerhet meg a közönség a nemzetközi hírű gyűjteményből - tette hozzá. Papp László kiemelte: a mostani "gémkapocs-kiállítás" fontos tárlat a megújult Modemben, kapocs a múlt és a jelen között.

PestiSracok facebook image

A szombaton megnyitott kiállításon ugyanis nemcsak az Antal-Lusztig gyűjtemény már ismert darabjai szerepelnek, hanem számos vendégmű is. A kiállítás kurátora, Nagy T. Katalin művészettörténész képzőművészeket, költőket és írókat kért fel, hogy válasszák ki a gyűjtemény egy-egy darabját, és azt "gémkapcsozzák meg" egy régebben, vagy újabban készült művükkel. A "gémkapcsozás" eredményeképpen műpárok születtek: a kiválasztott művek mellett megjelenő alkotások hol reflexiók, hol asszociációk, hol interpretációk, hol parafrázisok.

A képzőművészek közül sokan olyan művész választottak, akitől fiatalon tanultak, vagy akit tiszteletbeli mesternek tartanak. Így kerülhettek egymás mellé Barcsay Jenő és Maurer Dóra, Ferenczy Noémi és Lovas Ilona, Nagy Balogh János és Gerber Pál, Markó Károly és Szurcsik József, Vilt Tibor és Swierkiewicz Róbert egy-egy műve. A kiállítás nemcsak látható, hanem "hallható" alkotásokat is felsorakoztat: Aba-Novák Vilmos művét Markó Béla, Tóth Menyhértét Jász Attila, Seres Lászlóét Kabay Lóránt, feLugossy Lászlóét Nagy Zopán, Palkó Tiborét Áfra János látta el egy-egy költeménnyel. A GÉM/GAMEkapocs kiállítás szakmai megnyitóját Pataki Gábor művészettörténész tartotta a Modem belső udvarában. A december 31-ig megtekinthető tárlatot nagyméretű lila gémkapcsok hirdetik Debrecen közterein.

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.