Pesti Srácok

Improvizációk zongorára: Keith Jarrett estje a Müpában

Egy élő klasszikus lép fel július 3-án vasárnap a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében. Keith Jarrett korunk egyik legkreatívabb, megalkuvást nem ismerő dzsesszmuzsikusa, akinek szólókoncertjei újraértelmezték a zongora szerepét a műfajban. Az amerikai művész csaknem tíz év után lép ismét magyar közönség elé.

MTI

Abszolút hallással rendelkező csodagyerekként háromévesen kezdett el zongorázni, hatévesen már koncertezett. Tanulmányait követően Art Blakey, Charles Lloyd és Miles Davis együtteseiben zenélt, saját művészi arculatának kialakításában két, párhuzamosan működő kvartett játszott kulcsszerepet - szerepel a szervezők által az MTI-hez eljuttatott ajánlóban. Keith Jarrett a hetvenes években amerikai formációjában Dewey Redman szaxofonos, Charlie Haden bőgős és Paul Motian dobos volt a partnere, Európában Jan Garbarek (szaxofon), Palle Danielsson (bőgő) és Jon Christensen (dob) szerepelt a kvartettjében. Később klasszikus zenei lemezekkel is jelentkezett, dzsesszben pedig a trió formáció mellett kötelezte el magát. Legtermékenyebb zenekarának a Jack DeJohnette dobossal és Gary Peacock bőgőssel életre hívott Standards Trio számít.

A most 71 éves művész zenei világa számos hatást fogadott magába a dzsessztől kezdve a klasszikus zenén át a bluesig és a folkig. Pályája kezdetétől hatalmas mennyiségben adja közre produkciót, 1971 és 1991 között tizennégy szólólemezzel szerepelt a piacon. Rögtönzött szólózongora-koncertjei és lemezfelvételei az elmúlt több mint negyven évben új irányokat jelöltek ki a kortárs dzsessz területén. Kiemelkedik az 1975-ben megjelent legendás The Köln Concert, amely minden idők legnagyobb példányszámban eladott szólózongora-albuma lett. Jarrett fogalom és intézmény lett, aki előtt olyan fellegvárak is megnyíltak, mint a New York-i Metropolitan Opera, a bécsi Staatsoper és a milánói Scala. Keith Jarrett eddig ötször koncertezett Magyarországon: 1972-ben és 1991-ben triójával, 1985-ben, 1989-ben és 2007-ben szólóban. A zongoravirtuóz most visszatér a Müpába, július 3-i estje a 2015/16-os évad záróakkordja lesz.

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!