Pesti Srácok

Improvizációk zongorára: Keith Jarrett estje a Müpában

Egy élő klasszikus lép fel július 3-án vasárnap a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében. Keith Jarrett korunk egyik legkreatívabb, megalkuvást nem ismerő dzsesszmuzsikusa, akinek szólókoncertjei újraértelmezték a zongora szerepét a műfajban. Az amerikai művész csaknem tíz év után lép ismét magyar közönség elé.

MTI

Abszolút hallással rendelkező csodagyerekként háromévesen kezdett el zongorázni, hatévesen már koncertezett. Tanulmányait követően Art Blakey, Charles Lloyd és Miles Davis együtteseiben zenélt, saját művészi arculatának kialakításában két, párhuzamosan működő kvartett játszott kulcsszerepet - szerepel a szervezők által az MTI-hez eljuttatott ajánlóban. Keith Jarrett a hetvenes években amerikai formációjában Dewey Redman szaxofonos, Charlie Haden bőgős és Paul Motian dobos volt a partnere, Európában Jan Garbarek (szaxofon), Palle Danielsson (bőgő) és Jon Christensen (dob) szerepelt a kvartettjében. Később klasszikus zenei lemezekkel is jelentkezett, dzsesszben pedig a trió formáció mellett kötelezte el magát. Legtermékenyebb zenekarának a Jack DeJohnette dobossal és Gary Peacock bőgőssel életre hívott Standards Trio számít.

A most 71 éves művész zenei világa számos hatást fogadott magába a dzsessztől kezdve a klasszikus zenén át a bluesig és a folkig. Pályája kezdetétől hatalmas mennyiségben adja közre produkciót, 1971 és 1991 között tizennégy szólólemezzel szerepelt a piacon. Rögtönzött szólózongora-koncertjei és lemezfelvételei az elmúlt több mint negyven évben új irányokat jelöltek ki a kortárs dzsessz területén. Kiemelkedik az 1975-ben megjelent legendás The Köln Concert, amely minden idők legnagyobb példányszámban eladott szólózongora-albuma lett. Jarrett fogalom és intézmény lett, aki előtt olyan fellegvárak is megnyíltak, mint a New York-i Metropolitan Opera, a bécsi Staatsoper és a milánói Scala. Keith Jarrett eddig ötször koncertezett Magyarországon: 1972-ben és 1991-ben triójával, 1985-ben, 1989-ben és 2007-ben szólóban. A zongoravirtuóz most visszatér a Müpába, július 3-i estje a 2015/16-os évad záróakkordja lesz.

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.