Pesti Srácok

Nem kötelező a román himnusz

Végleg elutasította a bukaresti szenátus azt a törvénykezdeményezést, amely kötelezővé tette volna az országban működő rádiós és televíziós műsorszolgáltatók számára, hogy naponta bejátsszák a román himnuszt - tudatta kedden a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ).

MTI

A magyarellenességéről elhíresült Bogdan Diaconu és Razvan Tanase független képviselő kezdeményezése az audiovizuális törvényt módosította volna, előírva a 11 szakaszos himnusz teljes változatának lejátszását a romániai rádió- és televízió-műsorokban minden nap reggel hét órakor. A kezdeményezők szerint a javaslat elfogadása nyomán erősödött volna a nemzeti jelképek tisztelete a társadalomban. Indoklásuk szerint természetes dolog, hogy egy egységes nemzetállam kiálljon értékei mellett, főleg akkor, amikor "külső és belső erők elvitatják azokat".

PestiSracok facebook image

Az RMDSZ hírlevele a szövetség szenátusi frakcióvezetőjének állásfoglalását idézve azt írta: a tervezet a sajtószabadságot sérti. "Mindenkinek, köztük a politikusoknak is meg kell érteniük, hogy nem írhatják elő, nem szabályozhatják törvénnyel azt, hogy mit, esetleg mit ne sugározzon a média. Ez lenne az első lépés a cenzúra felé" - jelentette ki Tánczos Barna frakcióvezető. A tervezetet a képviselőház már korábban leszavazta. A szenátusban, amelynek a végső döntést kellett meghoznia, a javaslatot 7 támogató vokssal, 70 ellenében, 4 tartózkodás mellett elvetették.

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.