Pesti Srácok

50 milliárd két Rembrandt-festményért

Péntektől az amszterdami Rijksmuseumban látható az a két Rembrandt-festmény, amelyet a holland múzeum a párizsi Louvre-ral közösen vásárolt meg 160 millió euróért (50 milliárd forint) a Rothschild családtól, és amely elsőként a francia múzeum falán függött három hónapon át.

MTI

A Marten Soolmans amszterdami kereskedőt és felségét, Oopjen Coppitot ábrázoló, 1634-ben keletkezett képek csaknem négy évszázadon át magántulajdonban voltak, 1877 óta a Rothschild család francia ágáéban. A közmúzeumok általi megvásárlásukig és márciusi párizsi bemutatásukig mindössze egyetlen alkalommal láthatta őket a nyilvánosság, 1956-ban. A képeken ábrázolt pár az esküvője alkalmából rendelte meg a mestertől az egészalakos, nagyrészt fekete-fehér, több mint két méter magas kettős portrét, abban az időben ilyesmi csak a hercegek szokása volt.

A portrékat ez év elején egy bonyolult és példátlan ügylet keretében, közösen vásárolta meg a két világhírű múzeum. A képeket sosem választják el egymástól, először 5-5, majd 8-8 éven át lesznek láthatók hol a Louvre-ban, hol a Rijksmuseumban. Elsőként három hónapon át a Louvre-ban állították ki a festményeket. Amszterdamban október 2-ig lesznek láthatók, majd restaurálják őket, aztán 5 éven át ismét a Rijksmuseumban, majd ugyanennyi ideig a Louvre-ben lesznek kiállítva. "A két portré a korszak legnagyobb értékű alkotásai közé tartozik, kivételes munkák, Rembrandt életművének legendás darabjai" - értékelte a festményeket Sebastien Allard, a Louvre festészeti gyűjteményének igazgatója.

A Louvre részéről fizetett 80 millió euró a legnagyobb összeg, amelyet francia múzeum valaha műtárgyvásárlásra fordított. A francia Rothschild család 2013 tavaszán ajánlotta fel megvételre a Louvre-nak a Rembrandt-remekeket, ám a párizsi múzeum pénz híján az amszterdami Rijksmuseumhoz fordult segítségért. Már akkor úgy döntöttek, hogy az intézmények megfelezik a költségeket és együtt vásárolják meg a két portrét.

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.