Pesti Srácok

Tippeld meg a múltat! – Nyerő játéktörténelem (IV. forduló)

A 061.hu és a Szerencsejáték Zrt. hét hetes kalandozásra hívja a hazai szerencsejáték történelme iránt érdeklődőket, amelynek során most akár nyerhetsz is. Oldalunkon minden kedden megosztunk veletek egy-egy érdekes történetet a magyar szerencsejáték múltjáról, a cikkek végén pedig egy kérdéssorral tesszük még izgalmasabbá a kalandozást! Érdemes a Szerencsejáték- történeti Galériából válogatott sztorik részleteire összpontosítani, ugyanis hétről hétre, három játékos között, akik helyes választ adtak, kisorsolunk három tízezer forintos sorsjegycsomagot. A nyertesek nevét a következő heti cikkben tesszük közzé. Ha Fortuna veled van, akkor akár többször is nyerhetsz.

Nincs olyan lottójátékos, aki ne játszott volna el a gondolattal: milyen érzés is lenne, ha egy sorsolás után ő is így kiálthatná világgá, hogy megütötte a főnyereményt!

Ötösöm van! – ez a mondat a kor leghíresebb reklámfilmjében ugyan egy osztályteremben, de nem a gyerekek szájából hangzik el. A hetvenes évek kabaré sztárjai ugyanis iskolapadba ültek, hogy a lottót népszerűsítsék. A reklámban áthallásos viszonyba kerül az ötös osztályzat és a lottóötös, a színészeknek köszönhetően rendkívül vicces és bájos módon. Szendrő József, Lorán Lenke, Hlatky László, Kibédi Ervin és Csala Zsuzsa együtt léptek fel a Vidám Színpad előadásaiban is. Így a reklámban a kabaré világa és a lottó kapcsolódott össze – a korabeli ember pedig értette ezt.

Mai szemmel talán furcsának tűnhet, de egyébként akkoriban a diákok körben is igen népszerű volt a lottójáték, hiszen még nem volt érvényben a szerencsejátékokat a 18 éven aluliak körében tiltó jogszabály. A hetvenes évek legelején hetente 6-7 millió lottószelvénnyel játszottak a magyarok. A lottó mindenkit érdekelt, és a korabeli média igyekezett kielégíteni ezt a híréhséget.

Népszerű művészek, közszereplők és sportolók is gyakran nyilatkoztak lottózási szokásaikról és a nyeremény-álmaikról. És nemcsak a Vidám Színpad sztárjai, de olyan más, korabeli nagyágyúk is szívesen szerepeltek lottóreklámokban, mint Latabár Kálmán, Kabos László és Alfonzó.

Kibédi Ervin pedig nem csak arcát adta a lottóreklámnak, hanem híres kupléjának refrénjét is „lottósította”. A Kibédi-féle lottóreklámban, amikor a szereplő észreveszi, hogy lejárt a szelvényfeladási határidő és ő elfelejtette bedobni a lottószelvényét, a fejéhez kap és szomorúan dalolni kezdi: „én nem hiszem, hogy normális vagyok”. És valószínűleg mai napig így éreznek azok, akik épp azon a héten nem adják fel szelvényüket, amikor valakinek pont ötöse lesz a lottón!

Többet is megtudnál az elmúlt közel hatvan év nagy nyereményeiről, lottónyerteseiről, totóbajnokairól? A szerencsejatekgaleria.hu virtuális kiállításán több száz képpel és videóval várjuk a hazai szerencsejáték-történelem iránt érdeklődő látogatókat. (X)

il potere crescente dei social media (2)

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.