Pesti Srácok

Zádor István művei fehérorosz tárlaton

Az első világháború nemzetközi hírű hadifestőjének, Zádor Istvánnak a művei lesznek láthatók a Belorusz Nemzeti Történeti Múzeum tárlatán, amely a történelem legvéresebb összecsapásai egyikének, az orosz és az osztrák-magyar csapatok között száz éve, 1916 nyarán lezajlott Bruszilov-áttörésnek állít emléket.

MTI

A keddtől másfél hónapig látható kiállításra az 1882 és 1963 között élt és a szolnoki Művésztelepen is alkotó Zádor István galíciai fronton készült negyven rajzát és 96 harctéri fotóját küldi a szolnoki Damjanich János Múzeum - tájékoztatta az intézmény művészettörténeti osztályának múzeumpedagógusa hétfőn az MTI-t. Csiszár Róbert tájékoztatása szerint a kiállítást Horváth László, a szolnoki múzeum igazgatója nyitja meg. A vendéglátók az ütközetben részt vevő csapatok uniformisát viselő bábokat is kiállítanak és a teremőrök is korabeli öltözékben teljesítenek szolgálatot az eseményen.

PestiSracok facebook image

Zádor István hadifestőként vonult be a háborúba, három hónap után azonban váll-lövést kapott a szerb fronton. A rehabilitációt követően a sajtóhadiszállásra került, beutazta az összes hadszínteret. Minden jelentős eseménynél jelen volt, grafikáit, fotóit közölték a korabeli újságok. "A haditudósító szemével nézte a világot, de művészi kivitelben" - fogalmazott Csiszár Róbert, hozzátéve, hogy a háború végén Zádor a sajtóhadiszállás osztályvezetőjeként szerelt le.
Az offenzíva, amelyet a központi hatalmak ellen a keleti fronton 1916. június 4-én indították meg, az Osztrák-Magyar Monarchia legsúlyosabb válságának és az antanthatalmak legnagyobb győzelmének is tekinthető az első világháború során.

A hadművelet a mai Ukrajna területén zajlott, Lemberg, Kovel és Luck környékén, szeptember 20-án ért véget. Az orosz előrenyomulást csak nagy veszteségek árán, kiterjedt területek elvesztése után sikerült lefékezni, az Osztrák-Magyar Monarchia haderői hatalmas veszteséget szenvedtek el. A támadást az orosz Délnyugati Front parancsnokáról, Alekszej Bruszilovról nevezték el, aki hadművelet megtervezője és irányító felelős parancsnoka volt.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.