Pesti Srácok

Amerikában élő magyar grafikus kiállítása nyílt a fővárosban

Jánváry Zoltán grafikusművész viaszfestményeit és grafikáit mutatja be egy kiállítás, amely Aurea Aetas (Aranykor) címmel szerdán nyílt Budapesten a Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.

MTI

"Rendhagyó kiállítás nyílik ma, hiszen budapesti születési helyét tekintve Jánváry Zoltán nem számít külhoni művésznek" - hangsúlyozta a megnyitón Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, hozzátéve, hogy a művész több mint húsz évet élt és alkotott az amerikai Nevada államban, ahol karrierje csúcsán döntött a visszatérésről szülőhazájába. "Ezért méltán tarthatjuk számon őt úgy is, mint a diaszpóra kiemelkedő kortárs művészét" - mondta az elnök.

PestiSracok facebook image

Felhívta a figyelmet arra, hogy a kiállításon bemutatott, Amerikában készült alkotásait először láthatja a magyar közönség. Mint mondta, az idegen országban készült képeinek témaválasztásában is a magyar motívumkincsek állnak a középpontban.

"Jánváry Zoltán felismerte a receptet, tudta, hogy a korral való haladás mellett elengedhetetlen közös történelmi múltunk, hagyományaink és kultúránk őrzése, ápolása és az utókorra történő átörökítése" - mondta Szász Jenő.

Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára felhívta a figyelmet a Régi emlék 1-2 című grafikára, amely Kiss Tibornak, a grafikusművész egykori főiskolai anatómiatanárának állít emléket. Beszélt arról is, hogy a kiállítás címe, az Aurea Aetas, vagyis az Aranykor arra az aranykormítoszra utal, melyet a híres görög költő, Hésziodosz említett többször is műveiben. "A görög-római aranykorról eszünkbe juthat a magyar aranykor, hiszen Jánváry Zoltán grafikáin magyar lovak és kutyák tűnnek fel" - mutatott rá a parlamenti államtitkár.

Somogyi Győző festőművész, grafikusművész, a Nemzet Művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja hangsúlyozta: Jánváry Zoltán univerzális művész, aki ott folytatja, ahol a reneszánsz magyarok abbahagyták. Konstrukciói és a képeken látható lovak Leonardót juttatják a nézők eszébe. "Ahogy a reneszánsz mesterei az antik aranykort próbálták feléleszteni, úgy Jánváry Zoltán hiszi és be is bizonyítja, hogy az aranykor bármikor helyreállítható" - mondta.

Mint elmondta, a képek egy része finoman megrajzolt grafikák, amelyeken a füstszerű krétafelületek mellett aprólékosan elkészített, tű vékony kalligráfiák tűnnek fel, amelyek önmagukban is megállnák a helyüket. A képeken földöntúli szövegek is láthatók, amelyeket a reneszánszban alkalmaztak, például Mátyás király pajzsán is olvashatók hasonlók. Hangsúlyozta, hogy festményeinél az egyik legősibb festészeti módot, az ókori enkausztika technikáját, a viaszfestést alkalmazza, amelyet már a görögök és a rómaiak is jól ismertek. Emellett készít rézmetszeteket, szén- és krétarajzokat is - hívta fel a figyelmet Somogyi Győző.

A kiállítás szeptember 16-ig tart nyitva.

Jánváry Zoltán Nevadában élő grafikusművész 1989-ben szerezte meg tanári diplomáját a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, majd ugyanitt posztgraduális képzés keretében végzett sokszorosított grafika szakon 1991-ben. Művészi és tanítói pályáját Budapesten kezdte, majd 1995-ben költözött az Amerikai Egyesült Államokba, ahol a Nevadai Egyetemen, valamint a Truckee Meadows Főiskolán kezdett oktatni.

Tanulmányai kezdetétől a klasszikus művészet volt legfőbb irányadója, inspirációit az irodalomból, történelemből, mitológiából merítette. Saját alkotói stílusát nagyban meghatározták a magyar hagyományok, melyeket ötvözött Amerikában szerzett az új impulzusokkal.

Fotó: bgazrt.hu

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)