Pesti Srácok

Átadták az idei Népművészet Mestere díjakat

Tíz kiemelkedő alkotó kapta meg idén is a Népművészet Mestere díjat, amelyet a nemzeti ünnep alkalmából a Mesterségek Ünnepe rendezvénysorozat keretében adtak át pénteken a budai Várban.

MTI

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a díjátadón felhívta a figyelmet arra, hogy életművük tette méltóvá a kitüntetetteket arra, hogy a Népművészet Mestere díjban részesüljenek. A díjazottak az elmúlt évtizedekben hozzájárultak a magyar gyökerek megtalálásában - hangsúlyozta az államtitkár, hozzátéve, hogy a gyökér a legfontosabb a fa élete szempontjából is, mert az ad neki tápanyagot, vizet, stabilitást, hogy ne döntse ki a legkisebb szél. A magyar népművészet egy olyan fajta gyökér, amely alapidentitást és olyan kötést jelent, amelyet semmi más nem adhat meg - mutatott rá Rétvári Bence.

PestiSracok facebook image

Felhívta a figyelmet arra, hogy a népi hagyomány mindig képes a megújulásra. Mint mondta, személytelen, digitalizált világunkban még nagyobb szükség van a művészetre, a képzőművészetre, és a népi gyökerekből táplálkozó művészetre, amely az évszázadok során jött létre. Hangsúlyozta, hogy a Mesterségek Ünnepén is a hiteles, autentikus népi művészettel találkozhatnak az érdeklődők. A nemzeti ünnep előestéjén Népművészet Mestere díjat kapott Bartos Béla szűcs, a hagyományos népi szűcsmesterség, valamint a hímzés megőrzéséért, magas szintű műveléséért és Bujdosó Sándorné szövő, hímző, a bihari azsúrszövés, csipkeszövés, a bihari és partiumi göbös szőttes mintázás, úri hímzés, a debreceni női kisbunda és szőrhímzés hagyományainak megőrzéséért, ápolásáért és továbbadásáért.

Az elismerésben részesült Fazekas Ferenc fazekas, szakoktató négy évtizedes fazekasságban töltött munkásságáért, oktatói tevékenységéért és Füstös János (Füstös Ioan) nyugdíjas táncos, a Kallós Alapítvány nyári táborainak hagyományőrző tanára az erdélyi Mezőség néptánchagyományainak ápolásáért, a táncházmozgalom népszerűsítése érdekében végzett munkájáért. Díjat vehetett át Galánfiné Smidt Teréz szövő a magyar szőtteshagyomány ápolásáért, az ősi és az új szövési technikák oktatásáért, a kézi szövés mesterségének továbbadásáért; Kerekes Endréné Radó Mária hímző a nyugat-dunántúli hímzések körében végzett kutatómunkája elismeréseként; valamint Mónus Béla fafaragó magas színvonalú alkotóművészeti tevékenységéért, a fafaragás mesterségének ápolásáért, továbbadásáért.

Kitüntették Hodorog András (Hodorog Andrei) furulyást a klézsei, moldvai csángó magyar furulyajáték, falusi hagyományok hiteles tolmácsolásáért és továbbadásáért; Jámbor István prímást az erdélyi, Küküllő menti hangszeres népzene hiteles tolmácsolásáért, továbbadásáért és átörökítéséért; valamint Szilágyi Ferenc énekes a Szilágyság népi kultúrájának szélesebb körű megismertetéséért. A Népművészet Mestere díjat a magyar népművészeti alkotómunka területén kiemelkedő művészi értékteremtő munka elismerésére, az eredeti népi hagyományokban felnőtt, azokat tehetségükkel, egyéniségükkel tovább gazdagító és tanítványoknak továbbadó népművészek számára alapították.

MTI Fotó: Máthé Zoltán

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.