Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Elhunyt Michel Butor, a francia új regény egyik legjelentősebb alakja

‎ 061.hu 2016. augusztus 25. 14:07

Nyolcvankilenc éves korában elhunyt Michel Butor francia író, esszéista, költő, aki Alain Robbe-Grillet, Claude Simon és Nathalie Sarraute mellett az 1950-es években feltűnt irodalmi irányzat, a francia "új regény" egyik vezető alakja volt.

MTI

Az író, aki élete utolsó pillanatáig alkotott és publikált, a svájci határ közelében lévő Contamine-sur-Arve kórházában halt meg - tudatta családja csütörtökre virradó éjjel a Le Monde című napilappal. "Az új regény alakjaként folyamatosan különböző írási formákkal kísérletezett, gyakran más művészetekkel folytatva párbeszédet, mindig a szabadság és a felfedezés szellemében" - írta közleményében Francois Hollande. A francia államfő "az irodalom egyik nagy felfedezőjének" nevezte Michel Butort. Michel Marie Francois Butor 1926. szeptember 14-én született az észak-franciaországi Mons-en-Baroeul-ban. Filozófiai tanulmányait a párizsi Sorbonne egyetemen végezte, írói munkássága mellett egész életében tanított. Európától az Egyesült Államokon át Ausztráliáig konferenciákat tartott, s előadásait kötetekben is megjelentette.

Michel Butor legismertebb műve az 1957-ben megjelent Módosulás, amelyben az olvasó válik a regény főhősévé, akit mindvégig magáz. Egész életében négy regényt írt, az utolsót 1960-ban. Azóta más műfajokban alkotott, írt esszékét, verseket és olyan nehezen meghatározható műfajú könyveket, mint a Mobil. Baudelaire, Rimbaud és Balzac lírájához állt közel, a közelmúltban egy Victor Hugo műveiből összeállított antológiát is publikált, akit szellemi nagybátyjának nevezett.

Az irodalom mellett a zene és a festészet is a kedvenc témái közé tartozott, de a nyelvek is vonzották és fordításokat is közölt. Munkássága mintegy ezer művet foglal magába, az egyik legnagyobb irodalmi kísérletezőnek számított. Olyan írókra is hatással volt, mint a Nobel-díjas Jean-Marie Gustave Le Clézio. Michel Butort 2013-ban a Francia Akadémia életműdíjjal tüntette ki. Az író 1996-ban a Libération című napilapnak adott interjúban "egy egyre óriásibb labirintusnak" nevezte saját munkásságát, amelybe szerinte "az emberek félnek belépni". "Időnként magam is nehezen tájékozódom benne" - mondta.

PestiSracok facebook image

Fotó: leonherschtritt

Kapcsolódó témák
michel butor
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.