Ismét Szobori búcsú Ópusztaszeren
Vasárnap rendezik a Szobori búcsút az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban, az ünnepen a monostor romjai között tartott szentmisén adják át a Szer Üzenete-díjat.
MTI
Az 1896-os millenniumi évben megépített Árpád-emlékmű mellett első alkalommal 1897. augusztus 8-án rendeztek búcsút a honfoglaló magyarok vezérének tiszteletére. Az emlékmű az ezt követő években országos jelentőségű nemzeti búcsújáróhellyé fejlődött. Az első világháború alatt a látványos ünnepségek szüneteltek, az 1919-es forradalom eseményei pedig gátolták a szobor körüli évenkénti búcsújárást. A búcsú a harmincas években éledt újjá, s időpontja augusztusról szeptemberre került át. A búcsújárásnak a második világháború vetett véget.
A második világháborút és a földosztást követően a "Szobori búcsú" kiüresedett, utoljára 1946-ban tartottak ünnepséget az emlékműnél, szeptemberben, a régi hagyományok szerint. Később, a hetvenes évek elején Losonczi Pál döntött arról, hogy az ópusztaszeri nemzeti emlékhely fő rendezvénye augusztus 20. legyen: az új kenyér és az alkotmány ünnepe. Az ünnep hagyományát 2007-ben Árpád vezér halálának ezerszázadik és az első Szobori búcsú száztizedik évfordulóján élesztette újjá a park vezetése. Vasárnap a környékbeliek fogatokon, kordékon, lovas kocsikon érkeznek a búcsúra. Az ünnep alkalmából kitárul a székelykapu és ingyenes programokkal várják a kikapcsolódni vágyókat.
A monostor romjai között bemutatott püspöki szentmisén adják át évről évre a Szer Üzenete-díjat, olyan magyar embereknek, akik életükkel, munkájukkal Szer üzenetét - hit, megmaradás, hűség, hazaszeretet - juttatják el embertársainkhoz. Az idei év különlegessége, hogy látványos ügyességi versenyen mérhetik össze tudásukat a lovas kocsikkal érkezők, a Nagyréten felvonuló fogatok közül pedig kiválasztják a legszebbet.
Fotó: opusztaszer.hu
