Pesti Srácok

Pszichedelikus utazást ígér a Pink Floyd-kiállítás

Korábban nem látott koncertfelvételeket, 350 tárgyat, hangszereket és kéziratokat is bemutat a Pink Floyd zenekarról szóló tárlatán a londoni Viktória és Albert Múzeum, amely szerdán számolt be a 2017-es kiállítás terveiről.

MTI

A The Pink Floyd Exhibition: Their Mortal Remains című tárlat, amely a banda első dalának megjelenése óta eltelt ötven évet dolgozza fel, a tervek szerint május 13. és október 1. között lesz látható. Kézzel írott dalszövegeket, rajzokat, pszichedelikus posztereket, a színpadi fellépéseken használt tárgyakat is láthat a közönség. A múzeum szerint a"magával ragadó, több érzékszervre ható, teátrális utazás elvezet a Pink Floyd különleges világába, bemutatja az együttes zenéjét, ikonikus képeit, fellépéseit az 1960-as évek Londonjának pszichedelikus világától a mai napig.

PestiSracok facebook image

A Pink Floydot 1965-ben alapította négy diák: Syd Barrett, Roger Waters, Rick Wright és Nick Mason. Három album után Barrett elhagyta a zenekart, helyére David Gilmour gitáros került. A Viktória és Albert Múzeum épülete felett a kiállítás bejelentésének alkalmából egy óriási felfújható malac lebegett, utalva a zenekar Animals című, 1977-es albumának borítójára. Az eseményen a dobos Nick Mason is jelen volt.

"Azt hittem, nem lesz elég anyag a kiállításhoz, de kiderült, hogy nagyot tévedtem. El sem tudom mondani, mennyi cucc nem fért be. Mindenből van egy kicsi, például a kedvenc dobverőim, több régi gép, amelyet hangfelvételre használtunk, és amely teljesen elavult a mai digitális technológiához képest" - mondta el Mason, aki kiemelte, hogy a zenekar többi tagja is együttműködik a tárlat létrehozásában. A banda több mint 200 millió lemezt adott el világszerte, az 1973-as The Dark Side Of The Moon több mint egy évtizedig maradt az amerikai albumsikerlistán.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)